Így csinálják a profik

Gondoljon a Szabadság és Szolidaritás (SaS) pártjáról bárki ami akar, egy biztos: reakcióidőben, politikai marketingben, mediális megjelenésben verhetetlenek.

Az SaS-t a kényszer szülte, mégis nagyon kellettek ahhoz, hogy Robert Fico kormányát négy év után le lehessen váltani. Richard Sulík a szlovák adóreform atyjaként kóstolt először bele a nagypolitikába. Az SDKÚ-DS Ivan Mikloš és Ľudovít Kaník által fémjelzett liberális vonalához ált a legközelebb, és sokáig kacérkodott is a gondolattal, hogy beáll a kékek közé.

Talán személyi ambícióinak köszönhetően talán nem, végül zöldbe öltözve saját pártot alapított. Miškov, Mihál, Krajcer, Galko, Chren által egy olyan csapatot sikerült összehoznia, mely a harmadik helyen zárta a parlamenti választásokat. Ahogy az ilyenkor, az újonnan alakult politikai pártoknál lenni szokott (lásd Most-Híd vagy Magyarországon a Jobbik), a felfújt lufi idővel leereszt. Ennek jele a Focus legutóbbi, május 31-én közzétett felmérése, mely már csak 5,2 %-on jelzi a Szabadság és Szolidaritás pártját.

Ami ennek a bejegyzésnek a megírására serkentett, az az azóta eltelt hat nap!!! alatt bekövetkezett változás, mellyel az SaS teljesen más fokozatba tudott kapcsolni, lefedve komplett szavazóbázisát: a hétvégi melegfelvonulást kihasználva megnyitották a homoszexuálisok témáját, a marihuána legalizációját, Sulík házelnök és Galko védelmi miniszter egy-egy blogban melegebb éghajlatra küldte Robert Ficot (érdemes elolvasni mindkét írást, egy politikusi blognak így kell kinéznie). Juraj Miškov gazdasági miniszter pedig Szingapúrral példázva konkrét intézkedéscsomaggal (melyről korábban már írtunk) üzent a vállalkozói szférának.

Gondoljon tehát bárki bármit is az SaS-ről, ilyen ritmusváltásra pillanatnyilag csak ők képesek. Teljesen mindegy, hogy mindezt csak a szlogenek szintjén, a szlovák átlagpolgár nem is vár nagyon mást. Kíváncsian várom a Focus újabb felmérését, van egy üveg pezsgőm rá, hogy Sulíkék újra 7 % felett lesznek.