Marad a szerb vízummentesség

Az európai uniós belügyminiszterek csütörtöki luxembourgi tanácsülésükön semmilyen formában sem vetették fel egyetlen nyugat-balkáni ország esetében sem a vízummentesség bármilyen ideiglenes felfüggesztését. Arra a következtetésre jutottak, hogy a nyugat-balkáni országok „bizonyos haladást értek el” a vízumliberalizáció alkalmazásában, noha továbbra is igen sok olyan személy érkezik Szerbiából és Macedóniából az EU-tagországokba, akik indokolatlanul kérnek politikai menedékjogot.

Cecilia Malmström belügyi EU-biztos hangsúlyozta, hogy emiatt egyes EU-tagországok aggodalmuknak adtak hangot. Hozzátette, hogy igen rövid időn belül ismételten foglalkoznak majd ezzel a kérdéssel. Azt is elmondta, hogy az indokolatlanul politikai menedékjogot kérő személyek zöme Macedóniából és Dél-Szerbiából érkezik az EU-tagországokba, és többnyire igen súlyos körülmények között élő romákról van szó.

Az Európai Bizottságnak a vízumliberalizációval kapcsolatos féléves jelentése egyébként kiemeli, az a fontos, hogy a nyugat-balkáni országokból érkező utasok többsége jó szándékkal érkezik, és csak kevesen, többnyire romák és albánok élnek vissza az uniós vízumliberalizáció nyújtotta lehetőségekkel és folyamodnak indokolatlanul politikai menedékjogért, mégpedig leggyakrabban Németországban, Svédországban, Belgiumban és az utóbbi időben Luxemburgban.

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy a már meglévő, illetve a később megszülető vízumliberalizációs intézkedések közé iktassanak be szükség esetére felfüggesztési záradékot. Cecilia Malmström belügyi EU-biztos azonban most azt hangsúlyozta, hogy Szerbia és Macedónia jelentős erőfeszítéseket tesz a helyzet javítása érdekében.

Időközben a szerb kormány megalakította az európai uniós csatlakozási folyamatot koordináló testületét. Ennek élén Mirko Cvetković miniszterelnök áll.