Anyanyelv-használati útmutató készült vajdasági magyaroknak

A Nyelvi jogaink Szerbiában című kiadványt az újvidéki Magyar Szó szerdai lapszámához ajándékba kapják az olvasók, segítségével pedig könnyedén eligazodhatnak a szerbiai nyelvhasználati jogi kérdések rengetegjében.

Az anyanyelv-használati útmutatót összeállító Beretka Katinkának, a Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelvhasználattal megbízott tanácsosának elmondása szerint külön figyelmet fordítottak a praktikusságára is.

Milyen indíttatásból készült ez a kiadvány?

– Az MNT hivatalos nyelvhasználatra vonatkozó idei programtervében külön kiemelte a vajdasági magyarok tájékoztatását a nyelvi jogaikról. A Nyelvi jogaink Szerbiában anyanyelvi útmutató valójában ennek az első fejezete, amit az MNT, azon belül a nyelvhasználati bizottság, és jómagam állítottunk össze. A kiadvány célja a tájékoztatás, nyolc tematikus fejezetben. Megpróbálja bemutatni mindazokat a nyelvi jogok terén felbukkanó kérdéseket, amelyekre az emberek tőlünk leggyakrabban megoldást keresnek, vagy pedig feltételezzük, hogy választ várnak, például a különböző eljárások nyelve az oktatásban, nyelvi jogaink és lehetőségeink, a közigazgatási nyelvhasználat stb. A kiadvány nem folyamatos szövegű, a könnyebb megértés, áttekinthetőség kedvéért kérdés-felelet formájában írtuk meg. A címlapon Léphaft Pál, a belső oldalakon pedig ifj. Hadzsy János karikatúráival gazdagítottuk. A harminckét oldalas kiadványunk remélhetőleg az első lépése annak, hogy ezt a témát akár filmes, vagy animációs formában is feldolgozzuk, tehát különböző elektromos médiumokat is szeretnénk használni.

Kiknek készült ez az útmutató?

– Mindenkinek ajánljuk, úgy gondolom, hogy a szöveg megfogalmazása könnyen érthető. Épp ebből kifolyólag nincs generációs megkötöttsége, de természetesen nem nélkülözhettük a különböző törvényi és jogszabályi idézeteket sem. Külön figyelmet fordítottunk a kiadvány formájára, praktikusságból oldottuk meg úgy, hogy egy táskában könnyen elférjen. Így bármikor kéznél lehet, és a magyarok akár különböző szervek előtt is hivatkozhatnak a nyelvi jogaikra. Úgy oldottuk meg, hogy bővíthető legyen és ezzel élni is szeretnénk a jövőben, hiszen ez egy állandóan változó terület, például a közjegyzőségre vonatkozó szabályok már nem kerültek bele. Remélem, hogy majd erre is sor kerül.

Mit tehetünk amikor azt tapasztaljuk, hogy megcsorbítják jogainkat az anyanyelvünk használata terén?

– Fontos mindkét oldalt tájékoztatni, tehát az állami-, azaz a hivatali szerveket is, hogy mire van jogunk, és mit kérhetünk mi magyarok, mint egy nemzeti közösség tagjai. Lényeges nekünk is tájékozódni. Legtöbbször ugyanis a tájékozatlanság a probléma, de az is bizonyos, hogy sokszor fennáll a rosszindulat gyanúja is. Igyekeztünk a jó oldaláról megközelíteni ezt a kérdést, és kiadványunk formájában eszközt adni a magyarok kezébe, hogy ők maguk is próbálják jogaikat érvényesíteni. A Magyar Nemzeti Tanács könnyebben tud reagálni, ha közvetlenül tájékoztatják az esetleges jogsértésekről.