Szlovéniában tárgyalt a szlovák miniszterelnök

Iveta Radičová szlovák miniszterelnök május 30-án hivatalos látogatáson volt Szlovéniában. Radičovát elkísérte Juraj Miško gazdasági miniszter, Milan Ježovica külügyi államtitkár és egy üzleti csoport is, akik egy gazdasági fórumon vitatták meg a gazdasági együttműködés bővülésének lehetőségeit.  Egynapos látogatása során Radičová kiemelte a Szlovákia és Szlovénia közötti növekvő kereskedelmet.

Amint azt a közös sajtótájékoztatón Borut Pahor szlovén miniszterelnök elmondta, 2010-ben 12 százalékkal emelkedett a két ország közötti kereskedelem, míg 2011 első hónapjaiban ez már 24 százalék volt. Ez részben a szlovák-szlovén gazdasági klub működésének köszönhető. „Mindkét kormány érdeke a gazdasági együttműködés fejlesztése. Több szlovén tőke van Szlovákiában, mint fordítva, de a szlovák tőkét nálunk szívesen látjuk”, mondta Pahor. Radičová szerint is nagyon jó szinten van a gazdasági együttműködés. Hozzátette, hogy Szlovákia továbbra is használni fogja a szlovén Koper kikötőjét, amelyen keresztül árukat szállítanak. Pahor szerint mindkét fél elégedett a két ország és nép közötti kapcsolatok fejlődésével. „A politikai kapcsolatokat nem terheli semmilyen nyitott kérdés”, mondta.

Mindketten nyilatkoztak az atomenergia témájáról is. Az erőművek biztonságának növelését nagyon fontos tényezőnek tekintik, ám nem tudják elképzelni, hogy Szlovákiában és Szlovéniában leállítanák a reaktorokat. Szlovákiában a hiányzó energia felét, Szlovéniában harmadát kellene ez esetben helyettesíteni.

Radičovát Szlovéniába elkísérte egy üzleti csoport is, amely a gazdasági együttműködés további fejlesztéséről tárgyalt a szlovák-szlovén gazdasági fórumon, ahol mindkét miniszterelnök fellépett. Ezután átmentek a Ljubljanai Egyetem Közgazdaságtudományi Karára, ahol Radičová előadást tartott.

A görögökön nem segítenek a további milliárdok sem

A találkozás során szóba került Görögország pénzügyi helyzete is. Radičová arra figyelmeztetett, hogy Görögország adóssága akkorára nőtt, hogy 110 milliárd euró sem tudta megoldani a problémáit. Ennek egyik oka szerinte a hiányzó tényleges konszolidációhoz vezető intézkedések. Hozzátette, hogy a gazdasági szerkezet radikális átalakítása nélkül semmilyen pénzügyi támogatás nem lesz elég ahhoz, hogy megoldja Görögország adósságproblémáját.

Pahor az Európai Központi Bank és az Európai Unió garanciáját kérte arról, hogy Görögország képes lesz visszafizetni a kölcsönt, különben Ljubljana már nem lesz hajlandó a következő részletet biztosítani.

Görögország tavaly májusban az eurozóna első országa lett, amely a Nemzetközi Valutaalap pénzügyi támogatását kérte, hogy elkerülje a csődöt. Athén az EU-tól és az IMF-től egy 110 milliárt eurós három éves kölcsönt kapott. Az ország viszont nem tud megfelelni azoknak a feltételeknek, amelyek a hitelhez kötöttek, és ezért kérdéses, hogy megkapka-e a hitel következő részét.

Athénban jelenleg az EU és az IMF is tárgyal és figyeli, hogyan teljesíti Görögország a megadott feltételeket. Főleg a költségvetési hiány csökkentésében elért haladást értékeli. A döntést arról, hogy Görögország megkapje-e a hitel következő részét, valószínüleg a héten hozzák meg. A tárgyalások példátlan beavatkozáshoz vezethetnek a görög gazdaságba, amelyek kívülről lennének vezetve. Az új hitelért cserébe szóba jöhet egy nemzetközi részvétel az adóbeszedésen és a nemzeti vagyon privatizációja is.