Ülésezett az MKP Országos Tanácsa

Szombaton ülésezett Pozsonyban az MKP Országos Tanácsa. Az ülés foglalkozott az idei népszámlálással kapcsolatos zavarokkal, a kormány kisebbségi bizottsága megalakulásával, a kisebbségi nyelvhasználati törvény elfogadásának körülményeivel.

Berényi József, az MKP elnöke beszámolt a párt tevékenységéről a XI. kongresszust követően, s a szakmai alelnökök munkájuk legfontosabb pontjairól adtak képet. A tanácskozás Szuperák Máriát választotta meg az OT alelnökévé.

A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsának Nyilatkozata:

A Magyar Koalíció Pártja Országos Tanácsa sajnálatosnak tartja, hogy a 2011-es népszámlálással kapcsolatban az illetékes szlovák állami intézmények között értelmezési zavarokból viták alakultak ki, amelyek elbizonytalanították az ország lakosságát és megingatták bizalmát a népszámlással kapcsolatban. Az MKP OT arra biztatja a polgárokat, hogy töltsék ki a kézbesített kérdőíveket és a vonalkód felragasztásával adják le az illetékes biztosnak. Az MKP OT ismételten felhívja a figyelmet arra is, hogy a polgárok szabadon vállalják nemzetiségüket, anyanyelvüket és vallásukat, mivel ebből az ország alkotmánya szerint senkit sem érhet hátrány.

Az MKP OT üdvözli a Szlovák Kormány Emberjogi Tanácsa Nemzeti Kisebbségek és Etnikai Csoportok Bizottságának (az úgy nevezett „kisebbségi bizottság”) megalakulását és megnyugvással veszi tudomásul, hogy a magyar kisebbséget társadalmi életünkben fontos szerepet és tisztséget betöltő személyek képviselik.

Ugyanakkor az országos tanács tagjai felháborítónak tartják, hogy a kisebbségi bizottság magyar résztvevőinek ülését vezető magyar nemzetiségű kormányhivatalnok, aki egyben a MOST-HÍD önkormányzati képviselője is, államnyelven vezette az ülést mindaddig, míg egy résztvevő javaslatára a jelenlevők egyhangúlag meg nem szavazták, hogy a találkozó magyar nyelven folytatódjon. Az országos tanács tagjai sajnálatosnak tartják, hogy a kisebbségi bizottságban magyar közösségünk képviselete alulreprezentált és a korábbi gyakorlathoz hasonlóan olyan helyzetben van, hogy mind az általános kisebbségi, mind a tanácson belüli szerkezeti kérdésekben leszavazható. Az MKP OT arra biztatja a kisebbségi bizottság magyar képviselőit, tegyenek meg mindent azért, hogy a Tanács alelnöki posztját a számbelileg legnagyobb kisebbségi közösség képviselőinek egyike töltse be.

Az MKP OT elmulasztott lehetőségként tekint a szlovák parlament által elfogadott kisebbségi nyelvhasználati törvény módosítására, amely tartalmilag nem felel meg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményt felügyelő bizottsága és az ET Velencei Bizottsága ajánlásainak, és jelentős visszalépést jelent a kormány elé beterjesztett javaslathoz képest is. Sajnálatos, egyben a kisebbségi közösségek szempontjából figyelmeztető jel és negatív jelenség, hogy az olyan érzékeny kérdésben, mint a nemzetiségi jogok, egyetlen képviselő, Igor Matovič vette át az irányítást az emberi és kisebbségjogi kormányalelnöktől és párttársaitól. Elfogadhatatlan, hogy Szlovákia nemzetközi kötelezettségeiről, illetve a kisebbségeket a nemzetközi egyezmények alapján megillető jogok alkalmazásáról egyetlen független parlamenti képviselő akarata érvényesüljön. Az MKP továbbra is felvállalja azon célkitűzését, hogy a magyar nyelv is hivatalos nyelvvé váljon Dél-Szlovákiában.

Az MKP OT megállapítja, hogy a kormánykoalíció nem teljesíti elfogadott programját. Az országos tanács tagjai nyugtalanságukat fejezik ki a kormány által tervezett járulékreformmal kapcsolatban, amely a társadalomnak arra a rétegére ró újabb terheket, amelytől joggal várhatnánk el a gazdaság beindítását, új munkahelyek létrehozását. A szociális juttatások tervezett munkavállaláshoz kötése akkor, amikor a munkanélküliség eléri a 13%-ot, és Pozsonytól kelet felé haladva az elhelyezkedés egyre nehezebb, az MKP számára elfogadhatatlan. Az országos tanács tagjai egyúttal hiányolják azokat a programokat a kormány gazdaságpolitikájából, amelyek a régiók közti különbségek felszámolására irányulnak, és aggasztónak tartják, hogy több intézkedés (például a vasúti teherfuvarozás reformja vagy a vasúti személyszállítás leépítése) egyes régiók további leszakadását erősíti, ami ellentétes a kormány alig egy éve elfogadott programjával.