Bulgária: kapitális változások a kormányon belül

Ütemesen fogy a levegő a Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) jobbközép kormány körül. A lakosság és a nemzetközi vélemény is negatívan ítéli meg Bojko Boriszov kormányfő és minisztereinek határozatlan politikáját. A miniszterelnök az őszi államfő- és helyhatósági választások előtt egy utolsó, kétségbeesett és egyben radikális megoldással próbálja kompenzálni vészesen apadó népszerűségét. Több mint egy tucat miniszter, miniszter-helyettes és magas beosztású állami vezető búcsúzott el hivatali posztjától Boriszov döntése nyomán.

Egy nap leforgása alatt13 főnek kellett felállnia vezetői székéből és távoznia a bolgár kormányból, így döntött Boriszov, miután napról-napra egyre súlyosbodó hitelességi válságba süllyed pártja. Az ősszel megrendezésre kerülő államfő- és helyhatósági választások közeledtével a politikai kutatóintézetek lesújtó adatai lépésre kényszerítették Todor Zsivkov (a Bolgár Kommunista Párt volt főtitkára) egykori testőrét.

A korában tűzoltóként dolgozó, 2009 óta pedig Bulgária első embereként tevékenykedő Boriszov fűnyíró elv alapján menesztette állásából Alekszandar Cvetkov közlekedési minisztert, Marij Koszev gazdasági miniszter-helyettest, Hrisztina Mitrevát, a Nemzeti Biztosítási Intézet (NOI) elnökét, a Közúti Rendőrség elnökét és még kilenc állami intézménynek a vezetőjét.

Cvetkov menesztését kivéve a miniszterelnök döntése váratlan sokként érte a közvéleményt és a szakértőket egyaránt, ugyanis első látszatra nincs semmilyen összefüggés az elbocsátott személyek eddig végzett munkája között. Boriszov elmondása szerint az elküldött vezetők száma csak töredéke azon kormánytagokénak, akik alatt erősen rezeg a léc. A kormányfő röviden ecsetelte a politikai elit leváltását és annak indokait. „Brüsszellel szorosabban kell együttműködni, nem késlekedhetünk annyit célkitűzéseink megvalósításával. A korrupciót és a hivatali visszaéléseket nem tűröm a saját házam táján. Egy 300 hektáros földcsere ügyletet vizsgálok jelenleg, ha kiderül, hogy hűtlenül kezelték, akkor további leváltások lesznek” – nyilatkozta sokat sejtetően a feketeöves karate mester kormányfő.

A földcsere ügylet említésével a három agrárminiszter-helyettes egyikének (vélhetően Szvetlána Bojanovának, a Zemedelie Alap vezetőjének) üzent Boriszov, aki hosszú idők óta az ellenzéki támadások célpontja megbízhatatlan és gyanús ügyei miatt. Koszev gazdasági és energetikai kérdésekért felelős miniszter-helyettesnek belső információk szerint az oroszokkal folytatott sikertelen egyeztetések és az energiaügyi miniszterrel történő összetűzése miatt kellett távoznia. Koszev vezette eddig a Bulgária számára felettébb sikertelen tárgyalásokat a belenei atomerőmű kivitelezéséről.

Cvetkov menesztését régóta lehetett sejteni. A hivatalos miniszteri indoklás szerint személyes jellegű viszonyainak megromlására vezethető vissza elbocsátása, azonban médiaértesülések szerint a Bolgár Állami Vasútnál (BDZs) elindított reformok kisiklása, az Állami Nemzetbiztonsági Hivatal (DANSz) ellen folytatott vizsgálata és az egyes autópályákat felügyelő szerveknél történő állami és uniós pénzek kettőzött felhasználása miatt kell távoznia. A kormánypárt több politikusa szerint a volt közlekedési minisztert folyamatos nyomás alatt tartotta az Európai Unió, ugyanis a megígértnél sokkal lassabban valósultak meg a közúti projektek.

Cvetkovot Ivájlo Moszkovszki váltotta a miniszteri székben, miután 105 támogató és 42 ellenző voksot kapott az országgyűlésben. Moszkovszkit az ellenzéki pártok kivétel nélkül kritizálták, a Kék Koalíció megkérdőjelezte felkészültségét, a Bolgár Szocialista Párt pedig egyenesen hátráltató tényezőnek aposztrofálta. Szergej Sztanisev szocialista pártelnök szerint Bojko Boriszovnak azonnal be kell adnia lemondását és távoznia kellene a politikai elit éléről. Személyeskedő beszólásokkal tarkított országgyűlési nap után az ellenzék a miniszterelnököt nevezte meg fő felelősnek a kormány kudarcaiért.

Boriszov ironikusan jellemezte a Közúti Rendőrségnél végrehajtott elbocsátásokat. „Kérem, végezzenek Szófia útjain egy egyszerű felmérést. A közúti ellenőrzések 80 százalékánál a rendőrök kenőpénzt fognak kérni Önöktől” – jellemezte a tűrhetetlen állapotot a kormányfő.

Érdekesen értelmezték a bolgár szociológusok a kormányfő ad hoc intézkedéseit. Cvetozár Tomov, a Szikla Ügynökség szakembere szerint nemzetközi elszigeteltségbe került a kormány, s világos üzenetet kíván küldeni a miniszterelnök Brüsszelnek és Washingtonnak. Tomov ugyanakkor azt is nyilatkozta, hogy túlságosan elkéstek és nagyon határozatlan lépésnek bizonyulnak ezek a változtatások.  Szerinte egy problémája van Bulgáriának, hogy a kormányzó „triumvirátus” – Boriszov, Szimeon Djánkov pénzügyminiszter és Cvetán Cvetánov belügyminiszter – 2009 óta felelőtlenül bánik a közhatalommal. A szociológus szerint, csak akkor lenne lényeges változás, ha a három vezető lemondana 2011 végéig.

A Gallup elemzője, Kuncso Sztojcsev szerint a kormány propagandája egyre pofátlanabbá válik az idő múlásával. „ Az utóbbi két évben Bulgária minden egyes területen veszít – korrupciómentes közélet, gazdasági versenyképesség, vállalkozói környezet” – szerinte a kormány kizárólag a monopóliumok érdekeit védi regnálása óta.

Miroszlava Radeva, a MEMD kutatóintézet munkatársa azonban óvatosabban nyilatkozott az ügyről. „Az emberek gyakran úgy cselekszenek, mint a miniszterelnökünk, gyakran cserélik a kormányokat, de nem tudják, hogy ki fog jönni utánuk” – szerinte az elbocsátások a szociális feszültségek enyhítését szolgálhatják.