Beláthatatlan kövekezményei lehetnek a görög adósság-elengedésnek

A görög államadósság átrendezésének beláthatatlan következményei lennének az ország gazdaságára – figyelmeztetett szerdán az EU gazdasági és pénzügyi biztosa az Európai Parlamentben, miközben a finn parlamentben létrejött a megállapodás a portugál mentőcsomag támogatásáról. Olli Rehn az euróövezetet megosztó viták félretételét sürgette egy még súlyosabb válság elkerülése érdekében.

Már-már apokaliptikus következményeket helyezett kilátásba Olli Rehn szerdán az Európai Parlamentben a görög államadósság számos képviselő által is sürgetett átütemezése esetén, egyúttal figyelmeztetve a tagállamokat arra, hogy még súlyosabb válságba taszíthatja az EU-t, ha nem tudnak úrrá lenni a válságkezelés kapcsán támadt véleménykülönbségeken.

Az EU gazdasági és pénzügyi biztosa azt követően festett rendkívül sötét képet a várható következményekről, hogy előzőleg számos parlamenti képviselő a Görögország esetében eddig alkalmazott terápia feladására és a görög államadósság átrendezésére szólította fel az illetékes európai döntéshozókat.

Rehn szerint egy ilyen lépésnek ugyanakkor drámai következményei lennének. Az államadósság 30 százalékának elengedése nyomán a biztos szerint a görög bankrendszer nagy része alultőkésítetté, 50 százalékos adósság-elengedés esetén pedig egyszerűen fizetésképtelenné válna. Egy ilyen lépésnek döntő hatása lenne nem csak a görög bankrendszer egészségére, de a görög államkötvényekbe korábban befektető európai bankok helyzetére is – folytatta. A görög bankrendszer súlyos válsága pedig hallatlan pénzszűkét idézne elő, példátlan recesszióba taszítva a görög gazdaságot. A biztos emlékeztetett Argentinára, ahol az államadósság átrendezését követően öt év alatt felére csökkent a bruttó hazai termék nagysága.

Ráadásul – folytatta Rehn – még az adósság elengedése sem vinné le a GDP arányában 100 százalékos szint alá a görög államadósság szintjét, miután az adósságrendezés során elsőbbségi státuszt élvező IMF és EU – amely a görög adósság egyre nagyobb részét jegyzi – nem könyvelne el veszteséget. A biztos szerint a görög államháztartás a művelet után és annak dacára is még hatalmas hiánnyal rendelkezne. „Ki nyújtana kölcsönt Görögországnak másnap?” – tette fel a kérdést, rögtön meg is válaszolva azzal, hogy Athén hosszú időre el lenne vágva a piacoktól.

A biztos úgy vélte, hogy ilyenformán az államadósság átütemezése helyett az EU és az IMF program végrehajtása jelenti Görögország számára az egyetlen ésszerű megoldást, amelyet éppen egy évvel ezelőtt fogadtak el. Athénnak a sikerhez több éven át nagyjából 5 százalék körüli elsődleges strukturális költségvetési többletet kellene felmutatnia, ami Olli Rehn szerint nem lehetetlen, hiszen Belgiumnak a ’90-es években sikerült és a közelmúltban hat uniós tagállam is képes volt 4 százalékos többlet elérésére négy éven át egyhuzamban.

Rehn tovább fokozva a drámai hatást úgy vélekedett, hogy az EU mostanra kritikus pontra jutott. Mély aggodalmának adott hangot a nemzeti politikai vitákban tükröződő megosztottság miatt. A biztos ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy Észak- és Közép-Európában a közvéleményen politikai fásultság lett úrrá a periférikus országok pénzügyi megsegítése miatt, miközben Dél-Európában a lakosság mélyülő kiábrándultsággal viszonyul a pénzügyi támogatás előfeltételének számító reformokhoz. „Át kell, hogy hidaljuk ezt a szakadékot, hogy elkerüljünk egy még súlyosabb válságot” – figyelmeztette hallgatóságát a biztos, aki első felszólalásában érvekkel próbálta cáfolni azt az egyre általánosabbá váló véleményt, miszerint kudarcot vallott az EU válságkezelési stratégiája.

Előzőleg a képviselők szinte kórusban követelték a helyes következtetések levonását a Bizottságtól és az EU-tól. A felszólalók közül többek között Bokros Lajos (Európai Konzervatívok és Reformerek), Philippe Lambert (európai zöldek), párttársa a német Sven Giegold és a francia Nemzeti Front vezére, Marie Le Pen is az államadósság átrendezését sürgette (utóbbi alternatívaként a görögök eurózónából való kilépését is elképzelhetőnek nevezte). Bokros rámutatott, hogy egy évvel a görög mentőcsomag elfogadása után nincs mit ünnepelni, hiszen a görög gazdaság – szerinte – még nehezebb helyzetbe került. Úgy vélte, hogy az államadósság átrendezését nem lehet elkerülni. Bokros szerint ezzel a görög adófizetők és a külső hitelezők egyaránt jól járnának, nagyobb lenne a növekedési potenciál, és még Angela Merkelnek sem kellene annyit magyarázkodnia a Bundestagban. „Az eurót is megvédenénk, tegyük meg, ne dobjunk ki még több pénzt az ablakon” – közölte a magyar képviselő.

Az EU soros elnöksége nevében Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára fontosnak nevezte, hogy az uniós intézmények a gazdasági kormányzásról szóló hatos jogszabályi csomag júniusi elfogadásával is pozitív üzenetet küldjenek a piacoknak. Kijelentette, hogy a magyar elnökség a jövő keddi pénzügyminiszteri ülésen részletes tájékoztatást ad a tagállamoknak az Európai Parlament álláspontjáról és mandátumot kér majd a Tanácstól szem előtt tartva a dosszié júniusi végleges lezárását.

Az államtitkár üdvözölte a finn parlamenti megállapodást a portugál mentőcsomagról, amiről éppen a parlamenti plenáris vita alatt érkezett hír. Így úgy tűnik, hogy nem lesz akadálya annak, hogy a pénzügyminiszteri tanács jövő kedden egyhangúlag jóváhagyja a 78 milliárd eurós portugál mentőcsomagot.