Görög dráma Berlinben

Bonyolódik az eurózónát érintő krízis, a főbb ellentét a legnagyobb tagország Németország és a közösség többi kisebb tagja között húzódik.

Németország állítólag ugyanis azt próbálta elérni a hétvégi pénzügyminiszteri szintű találkozón, hogy Görögország egy finomított verziójú adósság-átütemezést hajtson végre, amelynek keretében megállapodtak volna a legfőbb hitelezőkkel – jellemzően európai bankokkal – arról, hogy bizonyos kötvénylejáratok futamidejét kitolnák. Ezzel gyakorlatilag nem került volna be veszteség a banki könyvekbe és a görögök is enyhébb feltételek között törleszthették volna a jelenleg ca. 340 milliárd euróra rúgó adósságállományukat.

Az eurózóna pénzügyeit vezető szakemberek többsége ugyanakkor elutasította ezt a megoldást, mondván ez olyan piaci bizonytalanságot eredményezhetne, hogy az még erőteljesebb akadályt gördített volna a görögök piacra történő visszamenetele elé, ráadásul a többi pénzügyi nehézséggel küzdő állam, Portugália és Írország helyzetét is megnehezítette volna.

A tárgyalófelek között a másik végletet a finnek képviselhetik, ahol bár a kormány támogatja az újabb portugál mentőcsomagot, de annak jóváhagyásához parlamenti ratifikáció szükséges, márpedig az egyik leghangosabb ellenzéki erő, az Igazi Finnek közölték nem támogatják az újabb pénzügyi mentőövet, ugyanis annak visszafizetésére képtelenek lesznek a Portugálok.

Bizalomerősítőnek mindenesetre jó volt a hétvégén, hogy a június 5-i portugál választások előtt a kormányalakításra esélyes mostani ellenzéki párt ultraradikális megszorító csomaggal kampányol, amelynek keretében szinte valamennyi állami szolgáltatót teljes vagy részleges privatizáció alá vonnák.

Egyenlőre ennek kevés a piaci visszhangja, a tegnapi mozgásokat inkább a nemzetközi hitelminősítők határozták meg, miután délután az S&P BB mínuszról B-re rontotta a görög hosszú futamidejű adósságot (a rövid lejáraton már a C osztályzat az érvényes). És a Moody’s is felülvizsgálat alá vonta a besorolást, ami leminősítést vetít előre.

Mindezek miatt egyértelmű, hogy a  görögök piacra térése egyre távolabbi időpontba tolódik, a két éves hozamok 26%-os szintre emelkedtek, miközben a 10 éves kötvények is 15%-on forognak, a görög CDS 1500 bázispontos csúcson áll.