Széteshet az eurózóna

A hétvégén ismét Görögország került a nemzetközi pénzügyi közösség látómezejébe, miután a Der Spiegel német hetilap úgy értesült, hogy az unió vezetői esetleg mégsem zárkóznának el attól, hogy az ország kilépjen a valutaközösségből. A hírt nem erősítették meg semmilyen uniós forrásból, sőt azonnal jöttek a cáfolatok, első körben persze Athénból. Az idegességet jól jelzi, hogy a hétvégére válságcsúcsot hívtak össze az EU pénzügyminiszterei, ahol a görögöknek szánt mentőcsomag eddigi működését tekintették át.

A dolognak két aktualitása is volt, az egyik egy évfordulós, hiszen közel pont egy éve kellett kialakítani a 110 milliárd eurós csomagot, amely az első ilyen típusú hitelcsomag volt a maga műfajában.

Másodsorban, és ez tekinthető a döntő érvnek, azért kellett újból összegyűlnie a görög pénzügyek felett bábáskodó eurokratáknak, mert jövőre járnak le a csomag első futamideje, márpedig úgy tűnik, a görögök addig nem lesznek képesek visszatérni a tőkepiaci finanszírozásra, bármennyire is szerették volna adósságukat már az idén évvégétől innen fedezni. Jövőre várható mintegy 25-30 milliárd eurós lejárat, vagyis mindenképpen tetemes refinanszírozási igénye marad az országnak.

Mindezek tükrében ültek a tárgyalóasztalhoz a pénzügyminiszterek, ahol azokat a pontokat jelölték ki, ami a későbbi adósságrendezést illeti: egyfelől kijelentették, hogy kizárt Görögország kilépése az eurózónából, másfelől azt sem engedik, hogy a magánbefektetők felé fönnálló adósságtörlesztést átütemezzék a görögök (nyilván ez kínos lenne az egész eurótérségnek). Viszont az uniós hitelcsomag feltételein könnyíteni fognak, valószínűleg a megállapított kamatot szállíthatják le, és a törlesztést is elnyújthatják a görögök, igaz ez a lehetőség az eredeti megállapodás szerint is fennállt. A luxemburgi és a brit pénzügyminiszter úgy nyilatkoztak a Financial Timesnak, hogy arra számítanak, hogy a görögöket további készpénzzel is ki kellhet segíteni, vagyis egy második csomag összerakását sem zárják ki.