Még mindig komoly problémák vannak a médiatörvénnyel

Thomas Hammarberg 2005. óta az Európa Tanács emberi jogi biztosa. Egész életében az emberi jogok érvényesítésével foglalkozott, és már 1977-ben az Amnesty International élén megkapta a Nobel-békedíjat. Az EurActivnak adott exklúzív interjújában bírájla az Európai Bizottságot, mert segített azt a látszatot kelteni, mintha minden rendben volna a magyar médiatörvénnyel. Példaértékűnek tartja Tunézia menekült-politikáját és újradefiniálásra javasolja a multikulturalizmus fogalmát.

Az Európa Tanács az Európa egység egyik, az Európai Unióval csak kis részben átfedő, politikai intézménye, amelynek célja a demokrácia és a joguralom erősítése Európában. Az Európa Tanácsnak tagja az Európai Unió minden tagállama, de emellett nyitott Európa többi országa felé is. Az Európa Tanács szimbólumai azonosak az Európai Unióéjával, és a Tanács által működtetett Emberi Jogok Európai Bíróságának (a strasbourgi bíróságot, az EU saját joganyagának kérdésben a luxemburgi Európai Bíróságnak van hatásköre) az EU is elismeri, csakúgy, az alapszerződésbe beemelt emberi jogi okmányát.

Thomas Hammarberg a magyar médiatörvény kapcsán elmondja, hogy az a hamis benyomás keletkezett az Európai Bizottság és a magyar kormány párbeszéde után, hogy „az EU elfogadta, sőt, üdvözölte is a budapesti média törvények végső változatát. És ez annak ellenére van így, hogy még mindig komoly problémák vannak a törvény bizonyos pontjaival, ilyen a média szabadsága, az információs források védelme, és így tovább. Ez véleményem szerint elég szerencsétlen dolog volt”. Az Európa Tanács, amelynek kifejezetten a demokrácia és az alkotmányosság védelmére szóló mandátuma van, továbbra is kritizálja a médiatörvényt, és az 2011-ben elfogadott új alkotmányt is.

Hammarberg szerint az is problémás, ahogy Európa reagál a tunéziai menekültek ügyére, amely hiteltelenné tesz bennünket a világpolitika színpadán „Valójában Tunézia mintaként szolgál minden menekültügyi politikának az egész világon. Ők maguk is nagyon nehéz helyzetben vannak. Nagyon nehéz politikai átmeneten mentek keresztül, széleskörű a munkanélküliség, sokkal mélyebb a válság, mint Európában bárhol. Mégis tárt karokkal fogadtak több, mint negyed millió menekültet Líbiából. Még mindig nyitva tartják a határaikat. Ezzel szemben az 500 millió európai bezárja a kapukat, visszaküldi a hajókat és az embereket, akik ide jönnek, úgy bánik az Európába jövő emberekkel, mintha teljesen feleslegesek volnának. Szerintem ez nagyon szomorú. Ez bizonyítja, hogy Európa a saját emberi jogi nyilatkozataihoz sem ér fel”.

Az Európa Tanács emberi jogi biztosa szerint túlzás azt állítani, hogy a „multikulturalizmus halott”, ugyanakkor „újra kell definiálnunk a fogalmat”.