A megszorítások ellenére emelne az EU

Ismét egymásnak feszül a nettó befizetők és a felzárkózó tagországok érdeke a jövő évi uniós büdzsé összeállításakor. A költségvetés bővítése ellen tiltakozók főkolomposa David Cameron, aki elfogadhatalannak tartja az Európai Bizottság által felállított keretszámokat.

Szerdán ismertette Janusz Lewandowski uniós költségvetési biztos az Európai Bizottság jövő évi költségvetési tervezetét, amely 132,7 milliárd euró, azaz az ideinél 4,9 százalékkal több kifizetést irányoz elő. A pénzügyi kötelezettségvállalás a betervezett kifizetési összegnél valamivel nagyobb, 147,4 milliárd euró. A biztos úgy véli, a 2012-es költségvetési tervezet összhangban áll a tagállamok takarékossági törekvéseivel, hiszen az igazgatási kiadások lefaragására fekteti a hangsúlyt.

Ennek kapcsán jelentősen csökken az épületekhez, az információs és kommunikációs technológiához, a kiküldetésekhez, valamint a konferenciákhoz tartozó kiadások összege. Ugyanakkor a kutatási programok forrásai 13,3 százalékkal, a strukturális alapok és a Kohéziós Alap kifizetései pedig 8,4 százalékkal emelkednek. A 2012-es büdzsé 57,7 milliárd eurót különít el a fenntartható gazdasági növekedés biztosítására, a tagállami beruházások növelésére. Az Európa 2020 stratégia prioritásaira körülbelül 62 milliárd eurót fordítanak, ami az idei évhez képest 5,1 százalékos emelkedést jelent.

A jövő évi költségvetés növekedés ösztönző intézkedéseket céloz – hangsúlyozta Lewandowski. Ennek ellenére a biztos szerdai nyilatkozatát jelentős felháborodás követte, hiszen az uniós költségvetés bővítése megterhelő mind a vészköltségvetést, mind a megszorító intézkedéseket elrendelő tagállamok számára.

A tiltakozók főkolomposa David Cameron brit miniszterelnök, aki elfogadhatatlannak tartja a tagállamok és az állampolgárok terheinek további növelését. A jövő évi keret bővítése több mint 10 milliárd fonttal növelné a brit adófizetők hozzájárulását az uniós kasszához, ami háztartásonként 400 fontos kiadásnövekedést jelent – közölte a Telegraph. A brit miniszterelnök véleményét több vezető tagállam, köztük Németország, Hollandia és Franciaország is osztja. A költségvetési egyeztetések rendszerint minden évben nagy csatát eredményeznek, a jelenlegi már a 2013-2020-as tárgyalások előfutárának is tekinthető.

A nettó befizetők és a felzárkózó tagországok érdeke az idei büdzsé keretének meghatározásakor is egymásnak feszült. Az Európai Parlament és a tagországok vezetői korábban több fordulós tárgyalások alkalmával sem tudtak megegyezni a 2011-es célszámokról, így az a veszély fenyegetett, hogy az idei évet különleges szabályok szerint kezdi a 27 tagú blokk. Ez esetben a magyar EU-elnökségre maradt volna a költségvetés problémáinak megoldása.

A brit vezető sem először emel hangot a költségvetési kiadások csökkentése mellett: tavaly decemberben az állam- és kormányfők évzáró csúcstalálkozóján Cameron a vezető tagállamokkal közös nyilatkozatban szólított fel a 2013-ig érvényben lévő büdzsé keretszámainak befagyasztására.