Erőszakba torkollott a példásan békés nigériai elnökválasztás

Goodluck Jonathan győzelmére sok pénzt nem adtak a fogadóirodák, legfeljebb az volt kérdéses, hogy lesz-e annyira nyomasztó a fölénye, hogy második fordulóra se legyen szükség. Két nappal a választások után meg is kaptuk a választ: Goodluck Jonathan hengerelt, simán megnyerte az elnökválasztást. Ennek hallatán azonban északon zavargások törtek ki.

Goodluck Jonathan az összes voksok 59 százalékával győzött, ráadásul a 36 államból 23-ban nyerni tudott: 16 déliben (a 17-ből), 7 északiban és a fővárosban. Az első fordulóhoz szükséges 25 százalékos küszöböt 4 állam híján mindenhol teljesítette, így valójában sok izgalmat nem is okozott az eredmény – második fordulóra akkor került volna sor, ha legalább 13 államban kapja a voksok kevesebb, mint a negyedét. Legfőbb ellenfele, Mohamed Buhari (CPC) a szavazatok 32 százalékát szerezte meg, harmadik helyen Nuru Ribadu (ACN) futott be 5,4 százalékos eredménnyel.

Az államfő ezzel feledtette is pártja, a PDP relatíve gyenge szereplését a múlt szombati parlamenti választásokon. Az előzetes várakozásoknak megfelelően a kormánypárt jelentősen vesztett mandátumaiból a szövetségi parlamentben, de valószínűleg így is megtartotta az abszolút többséget mindkét házban.

Jonathan elnök győzelmének borsos lehet az ára. Buhari jelezte, hogy 22 állam eredményét nem fogadja el csalásokra hivatkozva, több északi muszlim államban erre kisebb-nagyobb zavargások robbantak ki. A Vöröskereszt „sok halottról”, illetve feldühödött fiatalok által felgyújtott templomokról, mecsetekről és otthonokról számolt be. Kaduna államban 24 órás kijárási tilalmat rendeltek el, miután felgyújtották Namadi Sambo alelnök rezidenciáját és a helyi vallási vezető, az emír lakóhelyét Zaria városában. A tüntetők megostromoltak egy börtönt is, illetve – Maggie Fick beszámolója szerint  – folyamatosan úttorlaszokat építenek égő autógumikból, „Burahit akarjuk!” szlogeneket skandálva, és csak azokat átengedve, akik hitet tesznek az északi elnökjelölt mellett.

Részben Buhari felelőssége, hogy a választási veresége idáig fajult, hiszen a nemzeti egységre felszólító elnökkel szemben ő viszonylag későn, csak ma, a BBC-nek adott interjújában ítélte ez az erőszakot, nyugalomra intve híveit. A kései megnyilatkozással sem sikerült azonban megfékeznie saját – fiatal, sok esetben munkanélküli és frusztrált – híveit. Buhari sejtheti, hogy a zavargások nem fognak változtatni az eredményeken, már csak azért sem, mert az EU, az Afrikai Unió és a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségének (ECOWAS) megfigyelői összességében tisztának minősítették a választási folyamatot.

A nemzetközi megfigyelők a dicséretek mellett jelezték, hogy az átláthatóság javulása ellenére számos csalási kísérletről és szavazatvásárlásról érkezett jelentés. A beszámolók szerint a csalók főleg – írástudatlan és képzetlen, így jobban befolyásolható – nőket vettek célba némi készpénzzel a kezükben, többnyire sikeresen.