Merre tovább, kereszténydemokraták?

Van-e reális kilátás előrehozott szövetségi választásokra Németországban? Átrendezhetik a tartományi választási eredmények a német pártok szövetségesi taktikáit, lehetőségeit? Elképzelhető-e a CDU és a Zöldek újabb közeledése egymás felé? És mi a helyzet a belső válság tépázta jelenlegi koalíciós partnerrel, az FDP-vel? Ilyen és ehhez hasonló kérdések merülnek fel a két héttel ezelőtti tartományi választások után, a voksolások eredményeinek ismeretében.

Bundestag arányok eltolódása

Akár előrehozott szövetségi választásokra is sor kerülhet a tartományi választások eredményeinek hatására, hiszen a CDU/CSU-FDP alkotta kormánykoalíció messzire került a tartományi kamarai többségtől, és ezáltal jóval nehezebb helyzetben lesz törvénytervezeteinek elfogadtatásánál. Miután több ízben is volt már példa előrehozott választások kiírására olyan esetben, amikor az éppen kormányzó pártok komoly népszerűségvesztésen mentek keresztül tartományi szinten, a kérdés egyre aktuálisabbá válhat.

Angela Merkel kormánya Észak-Rajna-Vesztfália miatt már tavaly elvesztette Bundesrat-többségét, a baden-württembergi választások kimenetele azonban tovább rontott a CDU/CSU és FDP helyzetén: a tartományban hat, Rajna-Pfalzban pedig négy szövetségi tanácsi mandátum kerül kiosztásra, ami most a Zöldek és a szociáldemokraták táborát fogja erősíteni a felsőházban. 2009 őszén, a kereszténydemokrata-liberális kormány megalakulásakor a két koalíciós párt még 44 képviselői helyet birtokolt a 69-ből. Mostanra ez a szám 25-re morzsolódott le. Ha a szövetségi választásokra a ciklus végén, tehát 2013-ban kerül sor, akkor még öt választáson kell megméretniük magukat a pártoknak: májusban Brémában, szeptemberben Mecklenburg-Vorpommerben és Berlinben, 2012-ben Schleswig-Holsteinben, 2013 tavaszán pedig Alsó-Szászországban kerül sor tartományi választásokra. A Frankfurter Allgemeine szerint gyakorlatilag kizárt, hogy a CDU/CSU és FDP az ez évi voksolásokon kormányzati többséget szerezzen: Brémában Zöldek-SPD, Mecklenburg-Vorpommernben SPD-CDU, Berlinben pedig SPD-Linkspartei alkotta kormányok uralkodnak. Bár Schleswig-Holstein tartományban és Alsó-Szászországban jelenleg CDU-FDP alkotta koalíciók kormányoznak, a két párt csak fenn tudja tartani a jelenlegi Bundesrat-arányokat, javítani viszont nem fog tudni rajtuk.

Az CDU/CSU és FDP kormányzóképessége azonban addig nincs veszélyben, amíg az ellenzék nem szerzi meg a Bundesrat-mandátumok kétharmadát – ugyanis annyi kell ahhoz, hogy egy törvény elfogadását valóban meg lehessen akadályozni. Erre azonban egyelőre úgy tűnik, kevés az esély: az SPD, a Zöldek és a baloldali Linke jelenleg 30 mandátummal bír a tartományok kamarájában. Amennyiben az ellenzéki pártok Mecklenburg-Vorpommern és Schleswig-Holstein tartományban kormányzati pozícióba kerülnének, ugyan többséggel rendelkeznének, a kétharmadhoz azonban szükség lenne még további három tartomány támogatásához. Erre azonban elég kicsi az esély: Saarvidéken a CDU és az FDP, Szász-Anhaltban és Türingiában a CDU koalícióban kormányoz a szövetségi ellenzékkel. A kormányzati hatalmat veszélyeztető kétharmados többségre az ellenzék csak e három tartomány szavazatainak bevonásával tehetne szert – írja a FAZ.

A kancellár

Januárban Angela Merkel a Sternnek adott interjújában közölte, hogy nem fogja élete legnagyobb politikai vereségének tartani azt, ha a párt elveszíti a baden-württembergi választásokat. Hogy mennyire fogja megingatni Merkel kancellári székét a kereszténydemokraták fellegváraként számon tartott Baden-Württemberg tartomány elvesztése, most még nem látható, annyi azonban biztos, hogy a rossz választási eredmény okozta helyzet nem fog elmúlni nyomtalanul sem a kancellár, sem pártja számára. Bár a tartományokban való népszerűségvesztés feltehetőleg nem fog Merkel kancellári székébe és a CDU/CSU-FDP koalíció hatalmába kerülni, a kereszténydemokrata pártban éles kritikák hallhatóak a kancellár és egyben pártfőtitkárral kapcsolatban. Merkel szerencséje ezzel kapcsolatban az, hogy pártján belül gyakorlatilag nincs alternatíva a vezetésre, ráadásul a kereszténydemokratáknak nyilván nem áll érdekükben egy esetleges belső válság általi további térvesztés és legrosszabb esetben a kormányzati pozíció elvesztése.

Mindemellett a CDU/CSU gazdasági szárnya a kancellárt teszi személyesen felelőssé az elvesztett baden-württembergi választásokért: a bírálat a pártszövetség kis- és középvállalkozások szövetségétől érkezett, akiknek elnöke, Josef Schlarmann szerint Merkel kormányzati stílusa régóta már csak pragmatikus-taktikus. Schlarmann továbbá úgy gondolja, hogy „az emberek már nem tudják, hogy ez a koalíció mit is képvisel” – írja a Spiegel Online. A szövetség elnöke szerint a kormány atompolitikája bizonytalanságot okozott és emellett azt is nehezményezi, hogy „alapvető pozíciók hirtelen hangulatok áldozataivá váltak.” Schlarmann azonban elzárkózik a Merkel személyét érintő közvetlen személyi következményektől: „Gyilkos lenne, ha ezen a viharos tengeren kapitányt váltanánk” – nyilatkozta a CDU szövetségi elnökségében pozícióban lévő politikus. A bajor kis- és középvállalkozások szövetségnek elnöke, Hans Michelbach ennél talán még keményebben nyilatkozott: Michelbach szerint az „ami az elmúlt hónapokban Berlinből jött, először a saját emberek irritációjához vezetett, majd elijesztette a választókat”. Az elnök szerint CDU/CSU csak akkor fog kijönni ebből a hullámvölgyből, ha „egyértelmű és megbízható vonalat” követ. A bajor testvérpárt részéről sem takarékoskodtak a kritikával, a bírálatok főként a kormányzat atompolitikáját és annak kaotikus mivoltát érintették.

A Spiegel Online szerint azonban a pártszövetség vezetése igyekezett a személyi vitákat már az elején megakadályozni: Horst Seehofer, a CSU elnöke szerint bár a választási eredmény keserű csapás a CDU számára, a párt vezetéséről szóló vitákra azonban „egészen biztosan” nem kerül sor. A CDU főtitkára, Hermann Gröhe az ARD-nak tett nyilatkozata szerint „a CDU egy emberként áll Angela Merkel mögött”.

Anti-atom Merkel

A kancellárral kapcsolatban a választásokhoz szorosan kapcsolódó „atomtéma” miatt mindenképp megemlítendő, hogy Merkel a párton és holdudvarán belül sokak által vitatott fordulatot hajtott végre az atomenergiához való hozzáállásában. Merkel múlt hétfőn, a választási eredmények ismeretében, – tőle talán szokatlan módon – határozottan kiállt azon véleménye mellett, hogy Németországnak a lehető leghamarabb ki kell szállnia az atomenergiából. Merkel, aki eddig az atomenergia „támogatója” volt, ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta: „Megváltozott a szemléletem”. A pártban jelenlevő atomenergiát támogatókkal kapcsolatban Merkel azt mondta, hogy, ahogy ez lenni szokott, ők is jelen vannak a pártban: „Közéjük tartoztam”. A kancellár szerint az elmúlt hetek „egyértelmű tanulsága”, hogy a CDU-nak „megváltozott koncepcióra” van szüksége, hogy Németország minél hamarabb befejezhesse az atomenergia használatát.

A liberális szövetséges

A vasárnapi tartományi választások eredményei több kérdést is felvethetnek a szövetségi szinten liberálisokkal kormányzó CDU esetében: az szövetségi koalíciós partner katasztrofális eredményei és azt ezt követő belső válsága következményeként megkezdődhet a kereszténydemokraták óvatos eltávolodása az eddigi szövetségestől. A két párt a választási vereség egyik fő okának a kormányzati atompolitikához és annak kommunikációjához való szavazói hozzáállást tartják, ennek azonban része Rainer Brüderle kommunikációs baklövése is, hiszen amellett, hogy a kampányt dominálta az atomenergia ügye, Brüderle kiszivárgott kijelentése rátett egy lapáttal kormánypártok népszerűségvesztésére. A Spiegel szerint Jens Spahn, a CDU/CSU-frakció egészségügyi szakértője, kimondta azt, amit sokan gondolnak a pártszövetségben: Spahn szerint „nem szabad hozzáláncolni magukat jóban-rosszban az FDP-hez, tartalmilag sem, mint például az adók ügyében”. Spahn szerint paradox módon középtávon inkább egy CDU/CSU-Zöldek szövetség valószínűsíthető, mivel az atomenergiából való kiszállással a legnagyobb akadály tartósan elhárul. Az, hogy Guido Westerwelle FDP-pártelnök, külügyminiszter és helyettes kancellár vasárnapi bejelentése, miszerint nem jelölteti magát a pártelnökségi tisztségre a májusi rendkívüli pártkongresszuson, milyen hatással lesz a liberálisok politikájára, a koalícióban betöltött pozíciójukra és a szavazók általi támogatottságukra, természetesen csak az elkövetkező hónapok fogják megmutatni.

Lapozzon és tudja meg, hogy milyen esélyei vannak egy CDU/CSU-Zöldek alkotta koalíciónak!

A Zöldek mint opció?

A tartományi választások és az atomenergia ügyében folytatott politikai és társadalmi vita egyértelmű győztesei a Zöldek. A párt tartományi térnyerése és az FDP szavazatvesztése komoly kérdéseket vethet fel azzal kapcsolatban, hogy a – várhatóan 2013-as – szövetségi választások során a CDU milyen szövetségesben gondolkozik majd. A gondolat, annak ellenére, hogy első ránézésre talán furcsának tűnik, mégsem annyira lehetetlen: Németországban önkormányzati szinten közel két tucat CDU-Zöldek szövetségre volt és van példa, és tartományi szinten sem lenne szokatlan két párt együttműködése. (Hamburgban 2008 és 2010 között kormányzott együtt a CDU és a Zöldek, a kisebbik koalíciós partner azonban 2010 novemberében felmondta a koalíciós szerződést.)  Még Baden-Württemberg esetében is voltak olyan időszakok, amikor a két párt komolyan gondolkozott a közös kormányzásban, a Stuttgart 21 ügye azonban – egyelőre legalábbis – mérföldekre távolította el egymástól a két pártot. Annak ellenére, hogy a CDU és Zöldek különböző vezetői több időpontban kategorikusan elzárkóztak az együttműködéstől, többször is megvolt a hajlandóság szövetségi szintű koalíciós tárgyalások felé.

A jelenlegi tartományi politikai helyzet, az SPD-vel alkotott zöld szövetségek és a két párt főbb vezetőinek, köztük Merkel kancellár elzárkózása miatt most úgy tűnik, hogy vajmi kevés esély van egy jövőbeni CDU-Zöldek együttműködésre. A két párt közötti konfliktus legélesebb részét azonban eddig az atomenergiával kapcsolatos pozíciók jelentették – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és ezzel rávilágít arra a tényre, hogy a CDU-FDP kormány által adott válaszok, intézkedések közelítenek a Zöldek atom-elképzelései felé. Azzal, hogy a Merkel vezette kabinet tavalyi, az atomerőművek üzemidejének meghosszabbítását lehetővé tévő törvényt hatályon kívül helyezte és leállítatta a régebbi atomerőműveket, az érdekelt gazdasági szereplőket maga ellen fordította – az energiaipari vállalat RWE perelt és most azzal fenyeget, hogy újraindítja az általa üzemeltetett atomerőművet. A CDU/CSU több politikusa sem ért egyet Merkel döntésével, úgy tűnik azonban, hogy a párt kénytelen lesz meghajolni a nép többségi akarata előtt. Ezért, bár most úgy tűnik, hogy az atomügy nem kedvez a CDU-nak, a kereszténydemokraták akár új potenciális szövetségesre tehetnek szert a zöld pártban, mivel a FAZ szerint további témákban is megfigyelhető a pártok által elfoglalt pozíciók közeledése. Természetesen annak ellenére, hogy migrációs és integrációs valamint külügyi kérdésekben a két párt közelebb került egymáshoz, mint amennyire bevallják, nem jelenti azt, hogy nincsenek olyan különbségek, amelyek felett csak úgy el lehetne siklani. A CDU ráadásul kénytelen lesz választ adni a törzsszavazóinak arra a kérdésre, hogy mi is jelenti a párt „magját” és ki képviseli a konzervatív értékrendet, ez pedig elhatárolódást jelent a Zöldektől és a szociáldemokratáktól – veti fel a FAZ cikke. A Zöldeknél sem egyszerűbb a helyzet: az „elpolgárosodott” szárny mellett a pártban továbbra is jelen van a „vaskalapos” baloldali szárny, amelynek gazdaság- és társadalompolitikai elképzelései szöges ellentétben állnak a CDU testvérpártjának, a CSU álláspontjaival. A FAZ szerint azonban, ha a Zöldek továbbra is olyan kis néppártként szeretnének létezni, amely a jövőben nem köti sorsát az SPD-hez, kénytelen lesz megválni néhány ideológiai elképzelésétől.

A kereszténydemokraták és Zöldek között kötött „kényszerházasságnak” is csak abban ez esetben lehet esélye a megvalósulásra, ha Zöldek eltávolodnak az eddig preferált szociáldemokrata koalíciós partnertől és ellenállnak annak a kísértésnek, hogy SPD-Linke-Zöldek alkotta szövetségekben működjenek.