Az iszlám helye a német társadalomban

Már öt éve kerül Németországban megrendezésre az Iszlámkonferencia. Eredeti célkitűzései szerint az iszlám hit és a német társadalom összeegyeztése volna a legfontosabb témája. Idén mégis botrányoktól hangosan kezdődött, és majdnem idő előtt véget is ért a tanácskozás. A németországi ellenzék és egyes muszlim szervezetek is felháborítónak tartják a német belügyminiszter megközelítését, aki a rendezvény házigazdájaként a várt társadalmi kérdések helyett sokak szerint túlzóan biztonságpolitikai síkra terelte az ülést.

Az elmúlt héten kedden került sor a németországi Iszlámkonferencia első napjára. A hangulat és a feszültség akkor robbant, amikor a jelenlegi német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich „biztonsági együttműködésre” szólította fel a részvevő muszlim szervezeteket. Az együttműködés lényege a belügyminiszter szerint az volna, hogy a németországi muszlim közösségekben szélsőséges nézeteket hirdető felszólalások felfedezésével az iszlám extrémizmust már csírájában el lehessen fojtani. Friedrich javaslata szerint a német biztonsági szolgálatok és a németországi muszlimok közötti együttműködést kell megerősíteni. A belügyminiszter úgy véli, hogy a két oldalnak együttesen kell a radikalizmussal és az szélsőséges erőszakkal szemben fellépnie. Friedrich még ez év tavasszal egy csúcstalálkozót szeretne megszervezni, melynek az erőszak és a terrorizmus megelőzése volna a témája.

Az Iszlámkonferencia 2006 óta kerül megrendezésre Németországban. Évente egy plenáris ülésből, és több kisebb találkozókból épül fel a programja. Első alkalommal a kereszténydemokrata (CDU) belügyminiszter, Wolfgang Schäuble hívta össze a találkozót.  A kezdeményezést utódja, Thomas de Maziere folytatta, aki azonban időközben védelmi miniszter lett, így az új belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich volt ebben az évben az esemény házigazdája. A konferencián nem csak iszlám vallású szervezetek és hívők, de a kormányzat, a szövetségi államok és egyéb közösségek képviselői is részt vesznek. Az eredeti elképzelések szerint 2010-et követően a plenáris üléseken az iszlám teológia oktatásának bevezetését a felsőoktatási intézményekbe, a középiskolai iszlám hitoktatást, illetve az imámok németországi továbbképzését kellene megvitatni.

Az új belügyminiszter javaslatának bemutatása után azonban az Iszlámkonferencia egysége megbomlani látszott; Friedrichet pedig ötlete miatt több oldalról is támadták. A szociáldemokraták (SPD) integrációért felelős szakértője, Aydan Özoguz az idei Iszlámkonferencia bojkottjára szólította fel a részvevő iszlám szervezeteket. A szociáldemokrata (SPD) politikus, Wiefelspütz a következőképpen nyilatkozott a német FAZ.nak: „A belügyminiszter felvetései megmérgezik a találkozó hangulatát”. Véleménye szerint „teljesen félresikerült az a kezdeményezés, ami az iszlámkonferenciát a terrorizmus megelőzésének előmozdításával kívánja egybekötni”.

A baden-württembergi zöld politikus, Muhterem Ara még ennél is tovább ment; véleménye szerint azonnal be kellene fejezni a konferenciát. „Az Iszlámkonferencia eredetileg jó célból indult, de az új belügyminiszterrel nincs értelme ezt a kezdeményezést folytatni” – nyilatkozta a németországi TAZ-nak Aras. A németországi zöldek („die Grünen”) elnöke, Cem Özdemir véleménye szerint a bojkott azért nem helyes megoldás, mert helyette inkább „hiteles újrakezdésre van szükség”. A belügyminisztert legélesebb kritikával illetők szerint, amíg a konferenciát Hans-Peter Friedrich vezeti, az ülés pusztán „időpocsékolás”, és fontos témákat illetően egy „milliméternyit sem sikerül előrébb haladni”.

Az idei konferencián részt vevő muszlim szervezetek azonban visszautasítják a bojkottot. Véleményük szerint nincsen más alternatíva a párbeszédhez, továbbra is asztalhoz kell ülni és tárgyalni. A szervezetektől független iszlám hívők is, akik kedden még élesen támadták a belügyminisztert, a hét vége felé már engedékenyebb hangnemet ütöttek meg. A Frankfurt képviseletében tárgyaló Turgut Yüksel szerint a bojkottra való felhívás azért helytelen, mert az „éppolyan túlzó és polarizáló, mint a belügyminiszter nyilatkozata”. Yüksel véleménye szerint „pusztán a konferencia megalapítása egyértelmű jelzője annak, hogy az iszlám a Német Szövetségi Köztársaság része”.

A kritikusok szerint a belügyminiszter felhívása egyértelműen arra irányul, hogy a muszlimok között „meghonosítsa a feljelentgetések kultúráját”. Véleményük szerint az is problémás, hogy Friedrich azt a látszatot kelti, mintha az Iszlámkonferencia egy újabb biztonságpolitikai eszköz volna. A muszlimok Központi Tanácsától is kritika érte a belügyminisztert. A szervezet elnöke, Aiman Mayzek a kölni dpa hírügynökségnek a következőképpen nyilatkozott: „Nem volna szabad megengedni, hogy az iszlámkonferencia biztonságpolitikai konferenciává silányodjon” Friedrich azzal védi a biztonsági együttműködésre vonatkozó ötletét, miszerint az lehetőséget adna a fiatalok radikalizálódásának megelőzésére. „Cselekedjünk együtt a radikalizálódás és az extrémizmus megelőzésének érdekében” – fogalmazott a német belügyminiszter már a konferencia első napján. Hans-Peter Friedrich szerint erre a kezdeményezésre a márciusban a frankfurti repülőtéren elkövetett első sikeres, német muszlimok által elkövetett támadás adott okot, amely során több amerikai katona megsérült, illetve hunyt el.

Friedrich az iszlám híve felháborodásával kapcsolatban annyit mondott, hogy minden jel szerint „félreértésről” van szó. Kezdeményezésének véleménye szerint mindössze annyi volt a célja, hogy a muszlim szervezetek időben érzékennyé váljanak, és felfedezzék, amikor fiatalok radikalizálódnak és különülnek el közösségeikben. A belügyminiszter azt is fontosnak tartja, hogy a fiatal muszlimoknak példaképük legyen az erőszak és a radikalista iszlámizmust elutasítása.

A jelenlegi belügyminiszternek nem ez az első félresikerültnek minősített kijelentése a németországi muszlimokról. Még március elején tett egy olyan nyilatkozatot, amely szerint az iszlám nem része Németországnak, ami már hivatalba lépésének elején megindította a vitát a társadalmi alapkérdésekkel kapcsolatban. Kedden Friedrich megerősítette korábbi kijelentését, amikor a „német kultúra identitásáról” beszélt. Véleménye szerint Németország egyértelműen a nyugati kereszténység által meghatározott ország, amibe az iszlám hit nem feltétlenül tartozik bele.