Európa lakossága idegenellenes, de liberális

Európa lakossága liberálisnak tarja magát, ennek ellenére legtöbb EU-polgár nem nézi jó szemmel, ha az unión kívülről érkeznek hazájába bevándorlók.

A brit Guardian és az ICM piackutató cég öt országban végzett internetes felmérése szerint az állampolgárok – legalább a szavak szintjén – kiállnak a nyitottság és a liberalizmus európai értékei mellett. Külön meglepte a Guardian szerzőit, hogy a növekvő nacionalizmus ellenére a többség még a melegek jogait is támogatta. Ugyanígy kiálltak általánosságban amellett, hogy az uniós állampolgárok szabadon költözhessenek egyik államból a másikba, a jobb állások reményében.

De Franciaország, Németország, Spanyolország és az Egyesült Királyság lakossága nem maradt toleráns, amikor arról kérdezték, mit szól az unión kívülről jövő bevándorlókhoz. Csupán az ötödik szereplőnek, Lengyelországnak nem volt baja azzal, hogy a 27-eken kívülről is érkezzenek munkakeresők az unióba. A felmérés hangsúlyozza azt is, hogy a megkérdezett európaiak negyede tartja a nem-uniós állampolgárok bevándorlását az Európa jövőjére leselkedő legnagyobb (vagy második legnagyobb) veszélynek.

Határozottan ellenséges

Míg Lengyelországban a megkérdezetteknek 46 százaléka állította magáról, hogy támogatja a bevándorlást az unióba, és csupán 25 százalék ellenezte, addig a britek esetében a helyzet pont a fordítottja: a támogatók aránya csupán húsz százalék, míg 47 százalék ellenzi, közülük 23 százalék „határozottan ellenségesnek” bizonyult. Németországban 30 százalék mondana igent a bevándorlóknak, és 37 százalék nemet, míg Spanyolországban ez 33 és 39, Franciaországban pedig 30 és 39.

Az eredmények egybecsengnek egy nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott felméréssel, amelyet a brit Populus közvélemény-kutató végzett. Ebből kiderült, hogy a britek 48 százaléka támogatna egy bevándorlás-ellenes nacionalista pártot, hogyha az nem agresszív, és nem használ fasiszta jelképeket.

Semmivel nem különbek

Anti-rasszista aktivisták ennek hatására úgy érzik, a briteknél semmivel nem jobb a helyzet, mint Franciaországban, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front húsz százalékos támogatottságot remél elérni a jövő évi államfőválasztáson, vagy Hollandiában, ahol Geert Wilders iszlámellenes pártja a választók 15,5 százalékát tudhatta maga mögött a tavalyi parlamenti választáson. Sokan úgy vélik, Nagy-Britannia idáig csupán azért tűnt mérsékeltebbnek a többi európai országnál, mert nem volt szélsőjobboldali párt a politikai palettáján, pedig a kereslet meglett volna. A Populus felmérésből az is kiderült, hogy az ázsiai származású britek 39, a fehérek 34 és a feketék 21 százaléka támogatná, hogy állítsák le a Nagy-Britannia felé irányuló bevándorlást, legalább addig, amíg a gazdaság nem indul be újra.

Mellesleg az Egyesült Királyság volt az egyetlen a Guardian felmérésben megkérdezettek közül, ahol az EU-n belüli migráció ellenzői is többen voltak (két százalékkal), mint a támogatói. Mindeközben Németországban 49 százalék volt mellette, míg csupán 19 ellene, és még nagyobb volt a különbség a számok terén Franciaországban (55:14) Spanyolországban (67:11) és Lengyelországban (66:10).

A katolikus is lehet szabadelvű

A növekvő idegenellenesség ellenére a szavazatok összesítésekor azt láthatjuk, hogy a megkérdezett ötezer ember 62 százaléka vallotta magát liberálisnak. 24 százalék vallotta magáról, hogy nagyon liberális, és csak 4 százalék, hogy nagyon hagyományos értékrendje van. Meglepetésként értékelték, hogy a katolikus spanyoloknak közel háromnegyede nyilatkozott szabadelvűként a nők és a melegek jogai kapcsán, míg Németországban 68, Nagy-Britanniában pedig 60 százalékkal nyertek a liberálisok. Franciaországban ez a szám 59, míg a rendszerint konzervatívnak vélt Lengyelországban 49.

A bevándorlástól való félelem mellett kiderült, hogy az állampolgárok nem bíznak a kormányukban, féltik az állásaikat, és a gazdaság jövőjét sem látják rózsásnak. Átlagban 78 százalék úgy vélekedett, hogy nincs túl nagy bizalommal azok irányába, akik az országát vezetik, és mindössze kilenc százalék vélekedett úgy, hogy a politikusok általában tisztességgel és becsületesen végzik a munkájukat. A végén pedig az is kiderült, hogy az euró-zóna országai bizalommal maradnak az európai valuta iránt, miközben a Lengyelek 48 százaléka úgy véli, jobb ha országuk megtartja saját pénznemét.