Nő a munkaerő-kereslet

Az Európai Unió négy forrásból figyeli a munkaerőpiaci keresletet: az Eurostat felmérései, a hivatalos munkaerő-közvetítő szervezetek, a munkaerő-kölcsönzők és az online álláspiac megfigyelése alapján. Minden felmérés arra utal, hogy nő a munkaerő iránti kereslet, de jelentős szektorális és regionális különbségekkel.

A leginkább a szakmunkások és egyes betanított munkások iránti kereslet nő. A legtöbb állás öt iparágban betöltetlen.Kezd magára találni az európai kiskereskedelem: a legnagyobb hiány a a pénzügyekhez és kereskedelemhez kapcsolódó képzett munkaerő területén van, elsősorban Németországban, Belgiumban és Franciaországban. Ugyancsak sokan keresnek kevésbé képzett bolti eladókat Ausztriában, Franciaországban és Németországban. Piaci árusokat Nagy-Britanniában, Belgiumban és Németországban keresnek.A másik jelentősen bővülő munkaerő-szegmens az egészségügy. Ápolókra és idősgondozókra hatalmas az igény Nagy-Britanniában, Németországban és Franciaországban. Képzett egészségügyi dolgozókra pedig leginkább Németországban, Belgiumban és Franciaországban volna igény.

A legnagyobb munkaerő-piaci recesszió az építőiparban mutatkozik, itt még mindig jelentős leépítések várhatók Európa-szerte. Ugyancsak európai trend a közigazgatási állások nagyszámú megszüntetése, ami jelentős diplomás munkanélküliséghez vezethet. Szintén Európa-szerte csökken az oktatásban dolgozók száma.Az országok közötti eltéréseket megfigyelve a betöltetlen állások aránya a legmagasabb Svédországban, Luxemburgban és Litvániában van. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, majdnem pontosan az európai átlagnak felel meg a betöltetlen állások aránya. Különösen rossz a helyzet Görögországban, Cipruson és Lengyelországban. A legkedvezőbb munkaerőpiaci folyamatok a nagyon súlyos válságból kilábaló Litvániában figyelhetők meg, a legrosszabb helyzet a folyamatosan csődközeli helyzetben maradó Görögországban van.