Elköltözhet Strasbourgból az Európai Parlament

Az EP képviselők egy hétre vontak össze két, négynapos plenáris ülést annak érdekében, hogy kevesebbet kelljen Strasbourgba utazniuk. A francia kormány bíróság elé akarja vinni az ügyet, mert úgy érzi, hogy a képviselők valójában Brüsszelben székelnek. A vita sokaknak kapóra jött: valójában a többség szeretné, ha a parlament hivatalosan is a többi EU intézmény mellé kerülne.

A francia Európa-ügyi miniszter, Laurent Wauqaiez egy, a sajtó munkatársainak küldött e-mailben jelentette be, hogy Franciaország az Európai Bírósághoz fordul a strasbourgi parlament ügyében, mivel úgy érzik, hogy az Európai Parlament a hátsó kapun keresztül átköltözik Brüsszelbe.

Az EP képviselők a munkájuk nagy részét Brüsszelben, a többi EU intézmény és lobbiszervezet, szakmai szervezet között végzik, a parlamentnek pedig mindkét városban van egy épülete. Különösen a kisvárosi Strasbourg számára nagyon fontos a nagy és gazdag intézmény megőrzése, ami Franciaország számára presztízskérdés is.

Érdekes módon az évtizedek óta húzódó vita csak a Lisszaboni Szerződéssel látszott rendeződni; ezt megelőzően a parlamentnek Strasbourg nem volt a hivatalos székhelye. Azonban 2009. óta az alapszerződés rögzti, hogy évente 12 négynapos plenáris ülést kell itt tartani.

Az EP képviselők azonban elkezdték az üléseket összevonni annak érdekében, hogy kevesebb időt töltsenek Strasbourgban, vagy ahogy ők fogalmaznak, kevesebb pénzt és időt fordítsanak utazgatásra, illetve kevesebb szén-dioxidot bocsássanak ki. Március 9-én a parlament többsége 357:253 arányban támogatta a lisszaboni szerződés kreatív értelmezését, amit a francia kormány a bíróság elé akar vinni.

Marjory Van Den Broeke, a parlamenti sajtószolgálatának vezetője az EurActivnak úgy reagált a hírre, hogy a parlament addig nem válaszol érdemben a francia kormány felvetésére, amíg az ügy tényleg a bíróságra nem kerül. A holland miniszter a független EP képviselő, Edward McMillan-Scott Brüsszel-Strasbourg vizsgálóbizottságának jelentését idézte, amely szerint a strasbourgi ülések eltörlésével 180 millió eurót lehetne megspórolni. A március 9-i szavazati arányok azt mutatják, hogy a nagy frakciókban is sokan egyetértenek a független képviselővel. McMillan-Scott tanulmánya szerint a képviselők és asszisztenseik 88 százaléka értene egyet a strasbourgi ülések beszüntetésével, ha nem a plenáris ülésen, jegyzőkönyv előtt kellene nyilatkoznia.

A francia kormány lehet, hogy elszámította magát, amikor a lappangó konfliktust elkezdte élezni. A holland Európa-ügyi miniszter, Ben Knapen bejelentette: Hollandia hivatalosan is szeretné elérni, hogy az Európai Parlamentnek egy székhelye legyen. A holland miniszter szerint álláspontját osztja a brit kormány is.

A holland miniszter óvatosan fogalmazott, mivel végső soron az összes tagállamnak egyet kellene értenie a döntéssel, és a francia kormány egyelőre erről hallani sem akar. De az eddig többször szőnyeg alá söpört ügy újra hivatalosan napirendre került.