Népszámlálás-turné kezdődött Szlovákiában

Idén májusban kerül sor a 10 évente esedékes népszámlálásra, most először az Európai Unió 27 tagállamban azonos időpontban. Szlovákiában kampány indult annak érdekében, hogy meggyőzzék a magyar kisebbség tagjait: merjék vállalni nemzeti hovatartozásukat.

Szlovákiában 1715-től végeznek a mai népszámlálások elődjének tekinthető összeírásokat, statisztikai összesítéseket. Az idei népszámlálás a 2011. május 21-i állapotot tükrözi majd, és 30, 6 milliárd koronájába kerül az államnak, azaz, egy személyenként 5,64 euróba. A népszámlálás időpontja 2011. május 21-e lesz, ténylegesen azonban május 13-a és június 6-a között gyűjtik össze az adatokat. A népszámlását követően az első összesített adatokat 2011 őszére ígéri a Statisztikai Hivatal, a különböző bontásokban készülő értékeléseket pedig folyamatosan teszi majd közzé egészen 2014 márciusáig- olvashatjuk a felvidek.ma-n. Az adatgyűjtést kérdezőbiztosok végzik majd, fontos azonban tudni, hogy mindenkinek joga van önállóan kitölteni a kérdőívet. Sőt, idén először elektronikus formában is kitölthetőek az ívek. A kérdőíveket pedig a lakosok az adott kisebbség nyelvén is kérhetik. A kérdések magyar változata már olvasható a népszámlálás hivatalos honlapján, a scitanie2011.sk-n.

Az „évtized eseménye”

A népszámlálás fontos esemény lesz a szlovákiai magyar kisebbség számára a „nemzetiségi szempontból ugyanis nem mindegy, mennyien fogják magukat idén májusban magyarnak vallani. Szüleink, nagyszüleink örökségéről, szülőföldünkről van szó. Helyi és regionális önkormányzataink a felmérés ismeretében juthatnak különböző támogatásokhoz, a népszámlálási adatok elengedhetetlenül fontosak az adónkból befolyt összegek visszaigényléséhez. Külön figyelmet érdemelnek azok a települések, ahol a magyarság aránya a 20 százalékos kisebbségi nyelvhasználati küszöb környékén mozog”- olvasható a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala és a Magyar Koalíció Pártja közös nyilatkozatában.

A Kerekasztal 2010. októberében zajlott harmadik országos konferenciáján indította útjára azt a kezdeményezést, miszerint kampányt kellene kezdeményezni a magyar kisebbség tagjainak ösztönzésére, hogy merjék bevallani nemzeti hovatartozásukat (az eseményről itt részletes beszámolót olvashat). Mézes Rudolf, a Szlovákiai Magyar Szülők Szövetségének elnöke akkori felszólalásában az „évtized eseményének” nevezte a népszámlálást kihangsúlyozva súlyát a magyar kisebbség sorsának alakulása tekintetében.

A kampány

A népszámlálási kampány kezdeményezőjévé tehát a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala, egy civil szervezeteket tömörítő intézmény vált. Az Magyar Koalíció Pártjával (MKP) már októberben megegyezés született arra nézve, hogy a népszámlálási kampányt koordináló szervezet a Kerekasztal, mint nem politikai szervezet lesz.

A Kerekasztal március elején felhívást tett közzé, amelyben a felvilágosító kampány lefolytatásához adományozók segítségét kéri. „Az adakozásokból a következőket szeretnénk megvalósítani: plakátok, felvilágosító füzet megjelentetése, TV-spotok, kisfilm, hirdetések készítése a lokális médiában, helyi és regionális televíziókban, matrica és bannerkampány”- olvashatjuk a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala Koordinációs Bizottságának felhívásában. Ennek megfelelően a szervezet létrehozott egy honlapot, amelyen a későbbiekben elhelyezik azokat az információkat, amelyek segíthetik a kérdőívek kitöltését (jelenleg azonban még „előkészítés alatt áll”).

Az eseménnyel kapcsolatos információk megosztására hozták létre még januárban több szervezet kezdeményezésére a „Népszámlálás 2011- Vállald önmagad!” facebook-profilt, amelyen ugyancsak tájékozódhatunk a népszámlálással kapcsolatban.

Pártok

A népszámlálás megfelelő esemény lehet arra, hogy a sokszor megosztottnak titulált felvidéki magyarságot egy táborba tömörítse. A népszámlálás ugyanis olyan ügy, amelyet a szlovákiai magyar politikai erők egyaránt fontosnak tartanak. Így a kibékíthetetlennek látszó ellenfelek — az MKP és a Most-Híd — sem zárkózott el a Kerekasztal népszámlálási kampányán való részvételtől. A két párt közös szerepvállalásának bizonyítéka a március 5-én Érsekújváron megrendezésre került Népszámlálás és asszimiláció című konferencia, amely az MKP, a Híd, a Csemadok és a Kultúrkorzó közös szervezésében valósult meg. Az eseményen Rudolf Chmel nyitóbeszédét követően neves felvidéki társadalomtudósok tartottak előadást.

Az MKP tehát — az eddigi állás szerint — nem folytat önálló kampányt, hanem csatlakozik a Kerekasztal kezdeményezéséhez. A párt honlapján külön dossziét hozott létre a népszámlálással kapcsolatos hírek számára, ám abban eddig mindössze négy hírt osztott meg.

A Híd ezzel ellentétben önálló kampányba (is) kezd. Az önálló kezdeményezésnek eddig még csak a logója ismert (amely a párt honlapján megtekinthető). A kampány májusban veszi majd kezdetét, „központi gondolata rámutatni arra a tényre, hogy a kisebbségi hovatartozás többlet, és gazdagítja nem csak az egyént, de a szélesebb közösséget és a társadalmat is“- olvashatjuk Czuczor Nórának, a párt szóvivőjének közleményében. További sajátosság, hogy a Híd kampánya nemcsak a magyarokat célozza meg, de a többi kisebbséget is meg óhajtja szólítani, így ruszin és roma nyelven is állítanak majd óriásplakátokat, juttatnak el a lakossághoz tájékoztató anyagokat. Bugárék saját kampányuk mellett támogatják az Ifjú Szivek turnéját is, mely március 15-e és április 15-e között zajlik majd. A párt honlapján a népszámlálás kérdőíveit is megtekinthetjük (szlovákul), a korábban itt elhelyezett „kitöltési útmutatót” több támadást követően eltávolították.

„A 22-es csapdája”

A nemzeti kisebbség szempontjából 3 fontos kérdést fog tartalmazni a népszámlálási kérdőív. Újdonság, hogy a nemzetiség és az anyanyelv (a 20-as és 21-es kérdés) mellett a leggyakrabban használt nyelvre is rákérdeznek a 22-es kérdésben. A Kerekasztal októberi konferenciáján több felszólaló „a 22-es csapdája”-ként definiálta az új kérdést, mondván: abból a társadalomtudósok téves következtetést vonhatnak le. Bár az azóta napvilágot látott részletes kérdőívben lehetőség van a leggyakrabban használt nyelvnél megjelölni a nyilvános érintkezésben és az otthon használt nyelvet, a 22-es kérdés még így is jó alapot szolgáltathat a kisebbségek nyelvi jogainak „befagyasztására”.

Mi várható?

A népszámlálási tájékoztató kampányban amellett, hogy felhívják a figyelmet a magyarság (illetve más nemzetiséghez való tartozás) megvallásának fontosságára, olyan előadások korútja is zajlik, amelyek a várható eredményeket prognosztizálják és a magyarság csökkenésének okait keresik. Gyurgyík László, szociológus több településen is bemutatta az elmúlt tíz év demográfiai változásait, és ismertette az ebből levonható következtetéseket.

Két prognózist is felállított arra nézve, hogy milyen mértékű fogyás várható a szlovákiai magyarok tekintetében. Míg az első esetben a magukat magyaroknak vallók számát 486 701-re  becsüli, a csökkenés mértékét pedig 33 827 főre, addig a második — negatívabb — előrejelzésében már 461 241 magyart vár, vagyis a várható népesség-fogyást jóval nagyobb értékben, 59 287 főben határozza meg.

Hogy melyik jóslat fog beteljesedni, azt — elmondása szerint — két tényező befolyásolhatja, mégpedig, 1. hogy a déli területrészen élő roma lakosság milyen mértékben vallja magát a magyar kisebbséghez tartozónak, 2. mekkora nagyságúnak bizonyul a rejtett migráció.

Vádak

A népszámlálási kampányt már most több fórumon támadják. A legsúlyosabb kritikák eddig a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) részéről érkeztek. Rafael Rafaj, az SNS frakcióvezetője szerint a kormánypárti Híd megengedhetetlen módon befolyásolja a népszámlálást- olvashatjuk a bumm.sk-n. „Ez a népszámlálás módszereiben arra a népszámlálásra emlékeztet, melyet 1910-ben tartottak Magyarországon, s az adminisztrációs machinációk révén varázsütésre 20 százalékkal több magyar lett, mint azelőtt“ – jegyezte meg.

Rafaj szerint ez a kérdés túlmutat az Európai Parlament ide vonatkozó ajánlásain. „Különös egybeesés, de Szlovákiában már harmadszor rendezik meg a népszámlálást akkor, mikor egy etnikai párt van hatalmon, mely a kisebbségi magyarokat képviseli“ – jelezte Rafaj. A képviselőt zavarja a Híd és az MKP népszámlálási kampánya is. Szerinte ezek abban a szellemben zajlanak, hogy jó dolog vállalni a magyarságot Szlovákiában. Ezzel szerinte bizonyítást nyer, hogy a kisebbségi lét Szlovákiában konkrét pártok politikai témája, melyet kihasználhatnak és mellyel visszaélhetnek.

Korábban Ján Slota is bírálta a kampányt-olvashatjuk a parameter.sk-n. A szlovákiai magyar politikai erők „hihetetlen módon“ dinamizálták munkatempójukat, „kampányokat hirdetve csúsznak-másznak Dél-Szlovákiában“ a szlovákiai magyarok számarányának megtartása érdekében- jelentettek ki az SNS elnöke.