Teljesülhet a magyar elnökség egyik fő célkitűzése

Megszületett a politikai megállapodás kedden a pénzügyminiszteri tanács ülésén arról a nagyszabású jogszabályi csomagról, amely elmélyíti és megerősíti a költségvetési és makrogazdasági politikák koordinálását az eurózónán és az EU-n belül. A csomag elfogadása a magyar EU-elnökségi program egyik fő célkitűzése volt.

A pénzügyminiszterek hétfő esti munkavacsoráját követően kedd délelőtt Brüsszelben bejelentették, hogy megszületett a politikai megállapodás arról a hat jogszabályból álló javaslatcsomagról, amely amellett, hogy megerősíti az euróövezeten és az EU-n belüli költségvetési politikai felügyeletet, először az Unió fennállása óta a tagállamok makrogazdasági egyensúlyi problémáinak szisztematikus nyomon követésére és kezelésére is kereteket teremt.

A magyar EU-elnökségi program egyik fő célkitűzésének számító hatos jogszabályi csomagról kötött alku egyelőre politikai megállapodás (nem hivatalos közös tanácsi álláspont), de mandátumot ad Budapestnek arra, hogy felvegye a tárgyalásokat az Európai Parlamenttel, amelynek a hat jogszabályi javaslat közül négybe teljes beleszólása van, társ-jogalkotónak számít. A magyar elnökség második felének nagy feladata a kompromisszum kitárgyalása lesz a Parlamenttel a teljes csomagról, szem előtt tartva azt a célt, hogy június végéig első olvasatban véget érjen a jogalkotás.

A most véglegesített csomaghoz a Herman Van Rompuy vezette pénzügyminiszteri munkacsoport készítette elő tavaly októberben a terepet, amely a legtöbb kérdésben megadta a szükséges iránymutatásokat. Az elnökség által folytatott tárgyalások ugyanakkor hivatalosan az Európai Bizottság tavaly szeptemberi javaslata alapján zajlottak.

A hatos csomagból négy javaslat a stabilitási és növekedési paktum reformjával foglalkozik, és az eddigi legmélyrehatóbb változásokat eredményezi az euró 1999-es bevezetése óta. A másik két javaslat az EU-n belüli makrogazdasági egyensúlytalanságok kezelésére irányul. Ez az új elem az eurózóna periférikus országait sújtó államadósság-válság következtében került előtérbe, miután kiderült, hogy elsősorban a déli tagállamok hatalmas versenyképességi hátrányba kerültek a centrum-országokkal szemben az euró bevezetése óta.