Újabb pofon a francia jobboldalnak

Néhány nappal a parlamenti zárószavazás után a belbiztonsági törvény több paragrafusát is érvénytelenítette a francia Alkotmányos Tanács. Nem lesz állampolgárság-megvonás, kiskorú-büntetés és mérlegelés nélküli táborfelszámolás.

Tovább folytatódik Nicolas Sarkozy francia elnök és a kormányzó jobbközép UMP vesszőfutása. A tragikus népszerűségi mutatók, korrupciós ügyek, kényszerű minisztercserék és diplomáciai kalamajkák közepette az államfőnek ezúttal az Alkotmányos Tanács (Le Conseil Constitutionel, AT) vétójával kell szembe néznie. A testület a jobboldali útkeresés és az elnök imázsa szempontjából szimbolikus jelentőségű belbiztonsági és bevándorlás-ügyi törvénytervezettel kapcsolatban emelt váratlanul súlyos alkotmányos aggályokat. Döntése alapján a parlamenten nagy nehezen keresztülvitt törvénytervezet tizenhárom (!) paragrafusa nem léphet érvénybe, ami abszolút negatív rekordnak számít az ötödik köztársaság történetében. (Igaz, a közel százötven paragrafust tartalmazó törvényszöveg jóval hosszabb is a szokottnál.)

A kormány számára e kellemetlen statisztikánál sokkal fájóbb, hogy a vétó épp a tervezet leglényegesebb pontjait érintette, azokat amelyek az egyre népszerűbb szélsőjobboldali Front National vitorlájából lettek volna hivatottak kifogni a szelet. Ráadásul újabb látványos csorba esett az elnök személyes tekintélyén is, mert az AT által elmeszelt paragrafusok döntő többsége Sarkozy hírhedt múlt nyári grenoble-i beszédére épül, amelyben kőkemény fellépést ígért a bűnözéssel és az illegális nomád- és cigánytáborokkal szemben. Most kiderült: alkotmányba ütköző terveiből nem valósul meg gyakorlatilag semmi.

Mint ismeretes, a múlt nyári szónoklatában az elnök „rendíthetetlen háborút” hirdetett a bűnözés ellen, melyet alig burkolt összefüggésbe hozott az elmúlt ötven év általa elhibázottnak nevezett bevándorlás-politikájával. Szigorítását és gyorsaságot ígért, ettől remélte az egyre elégedetlenebb, és a szélsőjobb felé kacsintgató törzsszavazók visszahódítását. A beszéd nyomán a francia hatóságok látványosan felgyorsították a román és bolgár romák táborainak folyamatos felszámolását, amely széles körű nemzetközi felháborodást váltott ki, és komoly feszültségekhez vezetett az EU-n belül is. A kormány végül meghátrált, de hozzálátott egy átfogó belbiztonsági törvény kidolgozásához, természetesen továbbra is a már említett grenoble-i beszéd jegyében.

Sarkozy egyik leghangsúlyosabb kezdeményezése, amely elvette volna az állampolgárságot a hatóságokra támadó külföldi származású franciáktól már a parlament által elfogadott verzióban sem szerepelt, sajtóértesülések szerint az UMP centrista szárnyának heves tiltakozása miatt. A kiskorúakkal szembeni szigorúbb bírósági fellépésre, és a bűnelkövető gyermekek szüleinek büntethetőségére vonatkozó terveket pedig a mostani AT-határozat érvénytelenítette. Hasonlóan járt a bevándorlókkal szembeni javaslatcsomag is, ezentúl a helyi hatóságok nem számolhatják fel a romák franciaországi táborait az érintettek vagyoni helyzetére, otthoni lakáskörülményeire vonatkozó részletes tájékozódás nélkül. A gyorsított eljárás bevezetését szorgalmazó elnöki állásponttal szemben ezentúl sem lehet kiutasítani az országból az illegális bevándorlókat az egyenlő elbánás kritériumának megfelelő, alapos és nyilvános vizsgálat nélkül. A tervezet szimbolikus elemei közül gyakorlatilag csak a pedofil pornóoldalak szűrése és a helyi rendőrség által elrendelhető, fiatalkorúakra vonatkozó kijárási tilalom maradt érvényben.