Okosabb megközelítést követel az EU

Reálisabb és okosabb megközelítéssel próbálja majd az Európai Bizottság az elkövetkező hetekben rávenni a tagállamokat arra, hogy a kutatási és fejlesztési kiadásokra vonatkozó uniós szintű célkitűzéssel összhangban tegyék meg végleges nemzeti vállalásaikat – jelentette ki a BruxInfo kérdésére válaszolva szerdán Máire Geoghegan-Quinn, az EU innovációért és kutatásért felelős biztosa.

Az EU2020 gazdasági stratégia öt kiemelt célja közül az egyiknek, a K+F-re fordított kiadásokra vonatkozó EU-szintű előirányzatnak a tagállami teljesítése is szóba került a versenyképességi tanács szerdai ülésén. Az első napirendi pontok megvitatását követő sajtótájékoztatón az EU innovációért és kutatási politikáért felelős biztosa úgy vélte, hogy a korábbi sikertelen próbálkozástól eltérően az Unió most okosabb és reálisabb megközelítéssel próbálja meg kutatási és fejlesztési kiadásaik növelésére rábírni a kormányokat.

„Intelligensebb módon fogjuk megvalósítani a célt. A Bizottság szakértői a következő hetekben minden tagállamot felkeresnek, hogy az illetékesekkel áttekintsék, mi a valós helyzet és ennek tükrében reálisabb célokat rögzítsenek nemzeti reformprogramjaikban” – közölte a BruxInfo kérdésére válaszolva Máire Geoghegan-Quinn. A biztos emlékeztetett rá, hogy a nem túl sikeres Lisszaboni Stratégiában már szerepelt a 3 százalékos célkitűzés, és ő ennek ellenére is ragaszkodott ahhoz, hogy ez a terv ilyen számszerűsített formában az EU2020 stratégiában is helyet kapjon. Fontosnak nevezte, hogy számos tagállam- köztük Németország és Franciaország – a költségvetési nadrágszíjmeghúzás ellenére is szinten tartotta, vagy még növelte is a kiadásait. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az állam- és kormányfők is fontos célként nevezték meg nemrég nyilatkozatukban az innovációs és K+F beruházások növelését. „Remélem, hogy kérésünk nyitott fülekre talál majd és ezúttal jobb eredményeket fogunk elérni” – tette hozzá a Bizottság ír tagja.

Cséfalvay Zoltán, a versenyképességi tanács elnöke a biztossal közösen tartott sajtótájékoztatón reményét fejezte ki, hogy az egységes európai szabadalom is hozzájárul majd az európai K+F kiadások emelkedéséhez. Szerinte ugyanis ennek hiánya ma az egyik oka annak, hogy a kutatási terület nem vonz több befektetést. „Ha lenne egységes szabadalom, ez sokkal könnyebb lenne” – tette hozzá. Az egységes európai szabadalom ügyében csütörtökön fontos fejleményre van kilátás, amikor a Tanács várhatóan megadja a zöld jelzést a megerősített együttműködés elindításához a témakörben. A 27-ből 25 ország mutat érdeklődést a kezdeményezés iránt, amiből csupán a nyelvi rezsimmel elégedetlen olaszok és spanyolok kívánnak kimaradni.

A tagállamoknak nemzeti reformprogramjaikban kell vallaniuk arról, hogy milyen nemzeti vállalásokkal kívánnak hozzájárulni az EU2020 stratégiában rögzített öt kiemelt cél, köztük a 3 százalékos K+F kiadási cél eléréséhez. A biztos ugyanakkor elismerte, hogy a Bizottság jelenleg a 2010-es adatok híján meglehetősen a sötétben tapogatózik. Várhatóan március végére állnak majd rendelkezésre az első hiteles adatok.

Az utolsó rendelkezésre álló, 2009-es adatok szerint az EU27-ek GDP-jük 1,93 százalékát költik kutatásra és fejlesztésre. Az egyes tagországok között azonban nagyok a különbségek. Miközben néhány északi tagállam már jóval a 3 százalékos cél fölött jár, addig elsősorban a kelet-európai országok még fényévekre vannak ettől a szinttől. Hazánkban például a GDP 1,1 százalékán áll körülbelül a K+F-es ráfordítás. A nagy eltérés fő oka nem is annyira a központi ráfordítás, hanem az ipar alacsony kutatási és fejlesztési kiadásai ezekben az országokban. Mint szakértők rámutatnak, a Lisszaboni Stratégiánál is az volt az eredeti cél, hogy a 3 százalékos cél eléréséből egyharmad-kétharmad arányban vegye ki részét a központi költségvetés, illetve a magánszféra.