Megkönnyítenék a feltalálók dolgát

Az EU vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy az Innovatív Unió első célja, az évtizedek óta zajló nyelvi vita az EU szabadalomról le legyen zárva. A politikai nehéztüzérség bevetése azonban olyan megoldást eredményezett, amelyet az Európai Bíróság még a szöveg véglegesítése előtt megtorpedózott. Olaszország jogi csatát nyert.

Az ügy előzménye, hogy az egységes európai szabadalom hívei már több mint fél évszázada szeretnének egy egész Európára érvényes oltalmi rendszert kidolgozni. A jelenlegi javaslaton is hosszú évek óta folyik a vita, mivel nem sikerült megállapodni arról, hogy mely nyelvek legyenek hivatalosak a közös szabadalom tekintetében, aminek pont az volna az értelme, hogy a feltalálónak ne kelljen mind a 27 tagállam nyelvére fordításokat készíttetnie, és a vitákhoz se kelljen ennyi nyelvű dokumentumot figyelembe venni.

Mivel az Európa 2020 közös gazdaságfejlesztési program egyik sarokköve az Innovatív Unió létrehozása, amelynek pedig a kormányfők politikai feltételévé szabták az ügy 2010-es lezárását, a belga elnökség egy eddig még soha be nem vetett fegyvert alkalmazott, a megerősített együttműködést, amelyből az akadékoskodó két plusz két tagállamot ki lehetett zárni.

Az Európai Parlament által is sürgősséggel tárgyalt, a Bizottság támogatását is élvező javaslat szerint nem az EU hivatalos nyelvein (minden EU tagállam hivatalos nyelvén), hanem az EU intézmények munkanyelvein (angol, német, francia) fog zajlani a szabadalmaztatás. Spanyolország ehhez szeretné hozzáadni a spanyol nyelvet, az olaszok pedig, ha már az olaszt nem sikerült becsempészni, kivenni a németet és a franciát. A szabadalmak ügyében nagyon sok bírósági felülvizsgálatra vagy jogvitára kerül sor, és annak nem sok értelme lett volna, ha azok bármilyen nyelven lefolytathatóak lettek volna, hiszen akkor minden jogvita esetén újra a fordítókhoz kellett volna fordulni, ezért a megoldás részeként egy speciális bíróságot hoztak volna létre. Az új, háromnyelvű rivális bíróság azonban az Európai Bíróságnál verte ki a biztosítékot.

Az Európai Bíróság (ECJ) által kiadott gyorstájékoztatás, ami megelőzi a teljes ítélet soknyelvű kihirdetést, úgy fogalmaz (angolul), hogy ez a megoldás „megváltoztatná az Európai Unió és a tagállamok közötti hatalommegosztás lényegi elemét, pedig annak fenntartása a Európai Unió joga természetének megőrzésének alapfeltétele.” Ma az EU jog a tagállamok jogánál magasabb rendű, de minden tagállam nyelvén hozzáférhető, mind a jogszabályok, mind a nem kötelező precedensül szolgáló ítéletek szempontjából. Az új, háromnyelvű bíróságok a jogrendszernek ezt a működését változtatnák meg, ráadásul ezt az Alapszerződés nem teszi lehetővé.

Az ítélet nem volt váratlan, hiszen az ügy előadó ügyésze már ilyen értelmű jogi véleményt fogalmazott meg tavaly júliusban. A kormányfők politikai döntése miatt időzavarba került Bizottság, majd a belga (és a magyar) elnökség inkább vállalta a kockázatot, és ment tovább a bírósági eljárás idején is a háromnyelvű jogorvoslati megoldással.

Az európai feltalálók egy része az amerikai társaikkal áll versenyben, akik egy nyelven folytatnak minden eljárását; a nemzetközileg versenyképes vállalkozások ráadásul általában az EU-n kívüli oltalom érdekében hozzászoktak az angol nyelvű ügyintézéshez és jogvitákhoz. Ugyanakkor az EU alapelve, hogy minden tagállam nyelve egyenrangú. Amikor Olaszország elveszítette azt a lehetőséget, hogy az olasz is „kiemelt nyelv” legyen, az egynyelvű, angol ügyintézés mellett kezdett kardoskodni, ami egyfajta kompromisszum lett volna: a szabadalmi eljárás egy, az esetleges jogviták viszont soknyelvűek maradtak volna. Michel Barnier biztos könnyebben megtalálta a három-három nyelvű ügymenethez a tagállamok többségének az egyetértését, amit viszont az Európai Bíróság megtiltott.

A Versenyképességi Tanács március 10-i ülésén úgy volt, hogy 13 tagállam „megerősített együttműködésben” vállalja a 3-3 nyelvű szabadalom bevezetését az akadékoskodók nélkül, amihez további legalább 10 ország csatlakozott volna. Ennek azonban a bírósági ítélet alapján nem sok értelme maradt.

Ennek ellenére a magyar elnökség és a Bizottság úgy döntött, hogy holnap napirenden tartja a kérdést, mert a bírósági ítéletnek nincsen közvetlen köze a megerősített együttműködéshez„A lehetővé teszi számunkra, hogy visszatérjünk az egységes szabadalmi jogvita rendszerének megteremtéséhez, ami az európai szabadalmi reform egyik alappillére. A megerősített együttműködés csütörtöki elindítása a Versenyképességi Tanács ülésén nem változik” – jelentette ki Cséfalvay Zoltán, a tanács ülését előkészítő soros elnökségi államtitkár. A magyar elnökség azonban jobban teszi, ha egyeztet az olaszokkal. A Berlusconi-kormány ugyanis hivatalosan örül, azzal együtt, hogy egyelőre sem az olcsóbb és egyszerűbb egynyelvű hivatali eljárást, sem az olasz nyelv kiemelt szerepét nem sikerült elérnie. A jelképes, bár a többség számára igen kellemetlen jogi győzelem után Olaszország lehet, hogy tovább fog harcolni, és a megerősített együttműködés ellen is új eljárást indít, annak ellenére, hogy azt 23 tagállam mellett a Bizottság, a Parlament és a Tanács is megfelelő eszköznek tartja.

A továbblépés azonban nem egyértelmű. Nagy-Britannia szokás szerint más miatt fogadta dühösen az ítéletet. Mivel az angol nyelv csak nyerő lehet, a britek abból a szempontból nézik a Bíróság döntését, hogy vajon egy milliméterrel közelebb kerül-e a szigetország szuverén döntéseihez. Egy brit diplomata úgy nyilatkozott, hogy szerintük az Európai Bíróság túllépett a hatáskörén. Egy magyar diplomata pedig név nélkül elismerte az EurActivnak, hogy „a jogorvoslat blokkolása jogi értelemben nem blokkolja az eljárás többi szálát, de az új rendszer használhatóságát komolyan érinti”. A magyar diplomata szerint a megoldás az lesz, hogy a jogorvoslatokat nemzeti nyelven, a nemzeti bíróságokon kell majd lefolytatni.

Bármit is döntsön holnap a Versenyképességi Tanács, az ügy vissza fog kerülni a Bizottsághoz és a Parlamenthez, és várhatóan hosszabb munkát fog igénybe venni az ítélettel összhangban lévő megoldás megtalálása.