Megbomlik az egység az eurózónában

A hétvégén mindkét nagy európai pártcsalád, a szocialisták és a konzervatívok is összegyűltek, hogy a márciusi csúcstalálkozót megelőzően előkészítsék a közös stratégiát. A német-francia paktum eddig sem élvezett túl nagy támogatást, de az új szocialista terv, melynek részletei egyelőre ismeretlenek, lesöpörheti Merkel és Sarkozy javaslatait az asztalról. Az eurózónát érintő vitába nyártól már a dánok is beszálhatnak, ugyanis ismét szavazásra bocsátják a közös valuta bevezetését.

Nincs sok esély a konszenzusra

Ellentétes álláspontra jutott hétvégi egyeztetésén a két nagy európai pártcsalád. A márciusban esedékes euróövezeti és uniós csúcstalálkozót megelőzően, a baloldalt tömörítő Európai Szocialisták Pártja (PES) Athénban, a jobbközép Európai Néppárt (EPP) képviselői pedig Helsinkiben tárgyaltak közös célkitűzéseikről. Az EPP egyeztetésén egységes álláspontként fogalmazódott meg a nemzeti költségvetések ellenőrzésének, a befektetői teherviselésnek és a stabilitási paktum szigorításának szükségessége.

Angela Merkel kijelentette, a tagállami költségvetések konszolidálása és további szigorítások bevezetése nélkül lehetetlen az eurózóna stabilitásának és versenyképességének megőrzése. A német kancellár a helsinki találkozón nem meglepő módon a márciusban ismét terítékre kerülő német-francia paktum támogatására szólította fel az európai konzervatívokat.

A Merkel és Sarkozy duó jelentős harcra számíthat a közelgő uniós csúcstalálkozón, ugyanis a hétvégi egyeztetésen a szocialisták is megfogalmazták saját gazdaságserkentő tervüket. Poul Nyrup Rasmussen, az európai szocialisták vezetője hangsúlyozta, a német-francia paktumhoz hasonlóan javaslataik szintén a gazdasági kilábalást és a fiskális konszolidációt célozzák. A szocialisták álláspontja szerint a közös európai kötvények, valamint a pénzügyi tranzakciókra kivetendő adók bevezetése, a beruházók és bankok megterhelése nélkül 250 milliárd eurót hozna a 27 tagú blokk számára. Az athéni találkozón felvetődött olyan igény is, miszerint az Európai Bizottságnak csökkentenie kellene a görög és ír kamatlábakat.

Az EPP képviselői a görög és ír mentőcsomag után fizetendő, jelenleg közel hat százalékos kamat csökkentésétől szilárdan elzárkóznak: a házigazda finn pénzügyminiszter és Angela Merkel német kancellár is elutasítóan reagált a kérésre. Az Euobserver jelentése szerint a finn Jyrki Katainen, Enda Kenny ír kormányfő felvetésére élesen úgy fogalmazott, már „nincs ingyen ebéd”. Berlin a mentőcsomag terheinek enyhítése mellett elzárkózott az uniós mentőalap kötvényvásárlási jogának megteremtésétől is.

Emellett sorakozott fel Finnország, Franciaország, Ausztria és Hollandia is, ezzel szemben a megszorítások terheit viselő déli államok, valamint az Európai Tanács elnöke, Herman Van Rompuy is a mentőcsomag megerősítése mellett szállt partra. Egyelőre nem úgy tűnik, hogy a közelgő csúcstalálkozón a két fél egységes csomag kidolgozására lesz képes, várhatóan a vízválasztó ismét Merkel lesz, aki a súlyos adóssággal küzdő tagállamok felajánlásai nyomán dönt arról, mennyit enged a német-francia paktum követeléseiből.

Dán dillema

A jobbközép dán kormány a 2000-es sikertelen szavazás után ismét referendumra bocsátaná az euró bevezetésének kérdését. Koppenhága nem akar kimaradni az eurózóna gazdaságpolitikai együttműködéséből, így Lars Lokke Rasmussan kormányfő még a júniusi EU-csúcs előtt kikérné a polgárok véleményét a közös valutáról. A jelenlegi felmérések szerint egy népszavazás esetén enyhe támogatás kísérné bevezetését.

Megszorítás helyett ismét extrák

A német zöldpárti Helga Trüpel úgy nyilatkozott, „az európai jogalkotók egyértelműen nincsenek tisztában a költségvetési realitásokkal és helytelen jelet küldenek az uniós polgárok felé”. A támogatók viszont azt állítják, az extra juttatás nélkül képtelenek a dolgozói létszám bővítésére, ugyanakkor ez a feladatok számának növekedése miatt szükségessé vált. Az uniós büdzsé kerete rendre vitát szül a tagállamok és az EP között, legutóbb a két fél több fordulós tárgyalások alkalmával is alig tudott megegyezni a 2011-es uniós büdzsé célszámairól.