Chmel: nem ideálisak a szlovák-magyar kapcsolatok

A diplomáciai kapcsolatok Szlovákia és Magyarország közt jelenleg nem ideálisak, véli Rudolf Chmel (Híd) kisebbségekért felelős miniszterelnök-helyettes.

„Oldódott a hisztéria, ami négy évig uralkodott eze a területen, de nem lehet azt mondani, hogy a kapcsolatok felmelegedtek volna, vagy őszinték lennének“ – jelentette ki a Híd politikusa a Szlovák Televízió 5 perc múlva 12 című vitaműsorában.

A beszélgetés központi témája a kettős állampolgárságról szóló törvény volt, melyet a kormánypártok nem tudtak elfogadtatni a parlamentben. Chmel szerint ezt a kérdést nem csak a koalíción belül, hanem Magyarországgal, kétoldalú megegyezések szintjén kellene megoldani. „Nagy várakozással tekintünk az új magyar alkotmány hangzására is, mely olyan alapvető dolgot kodifikál majd, hogy egy kettős állampolgárnak lesz-e választójoga is. Nem beszélve más kötelességekről – a honvédelem, a szociális biztosítás, és minden más“ – jelentette ki.

Ennek ellenére a Híd alelnöke úgy gondolja, hogy a törvénnyel kapcsolatos helyzetet Szlovákiában néha ok nélkül felfújják. Szerinte csupán „pár ezer“ szlovák állampolgár élne a magyar állampolgárság felvételének lehetőségével.

Chmel a műsorban elismerte, hogy a jelenleg hatályos, Fico-féle állampolgársági törvény szankcióinak eltörlésére csak áprilisban kerülhet sor. A módosítást ugyanis legkésőbb március 5-ig be kell nyújtani a parlamentbe, ha még a márciusi ülésszakon tárgyalni akarják, a koalíció azonban még nem egyezett meg. „Míg legalább koalíciós szinten nem jön létre megegyezés, én nem engedném a parlamentbe a törvényt“ – húzta alá.

A műsorban szó esett a kisebbségi nyelvhasználati törvényről is. Chmel szerint ennek nem lesz hatása az érintett települések önkormányzatainak adminisztrációjára. A készülő javaslattal szemben – mely 20-ról 15 százalékra csökkentené a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt – nem csak az ellenzéknek, de a kormánypárti KDH-nak is kifogásai vannak. Chmel szerint a változás 80 települést érintene, és leginkább a ruszin és roma kisebbségnek kedvez. Problémák a miniszeterlnök-helyettes elmondása szerint elsősorban a roma nyelvnél akadhatnak, ezen a területen 29 települést érintene a változás.