Megint perlik a zentai önkormányzatot

Az MNT állásfoglalása szerint a zentai önkormányzat hat oktatásügyi intézmény esetében hagyta figyelmen kívül a nemzeti tanács javaslatait: a Zentai Gimnáziumban, a Stevan Sremac Általános Iskolában, a Közgazdasági és Kereskedelmi Iskolában, a Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskolában, az Egészségügyi Középiskolában, valamint a képen lévő Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban.

Az MNT hat bírósági keresetet nyújtott be a Közigazgatási Bíróságnak. A Magyar Nemzeti Tanács kéri a bíróságot, hogy semmisítse meg a zentai képviselő-testület 2010. december 30-án elfogadott döntéseit az iskolaszéki tagokra vonatkozólag – nyilatkozta Korhecz.

„A zentai önkormányzat az MNT javaslatainak legtöbbjét nem fogadta el, és törvénytelen módon azokat saját javaslataival helyettesítette. Az önkormányzat csupán egy oktatási intézmény esetében tartotta maradéktalanul tiszteletben a nemzeti tanács javaslatait. Véleményünk szerint a zentai önkormányzat ezeket a javaslatokat törvénytelen módon hozta meg, ezért kérjük a Közigazgatási Bíróságot, hogy semmisítse meg a határozatokat. Remélem, a tavalyi esethez hasonlóan ezúttal is megnyerjük a szóban forgó közigazgatási pereket. Abban is bízom, hogy a bíróság ezúttal nem elsősorban eljárási mulasztások miatt ad helyet a keresetünknek, hanem érdemben is megvitatja az ügyeket és kötelezi a zentai önkormányzatot egy másfajta eljárásra” – összegezte Korhecz.

Az MNT állásfoglalása szerint a zentai önkormányzat a következő hat oktatásügyi intézmény esetében hagyta figyelmen kívül a nemzeti tanács javaslatait: Zentai Gimnázium, Stevan Sremac Általános Iskola, Közgazdasági és Kereskedelmi Iskola, Stevan Mokranjac Alapfokú Zeneiskola, Egészségügyi Középiskola, valamint a Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium.

Širková Anikó, Zenta polgármester asszonya lapunknak elmondta, hogy mind a hat, dr. Korhecz által említett oktatásügyi intézmény iskolaszékébe beválasztottak egy-egy tagot az MNT által javasolt személyek közül.

„Minden egyes zentai oktatásügyi intézmény iskolaszékének tagja egy MNT által javasolt személy. A nemzeti tanács iskolánként változóan egy, két vagy három személyt javasolt, és ahogy azt már mondtam, az önkormányzat minden esetben legalább egy kinevezését elfogadta. Ezt az egyet azért fogadtuk el, hogy úgymond békejobbot nyújtsunk az MNT-nek. Számunkra nagyon fontos, hogy az oktatásügyi intézmények ne az iskolaszékek összetételével foglalkozzanak, hanem az oktatással, a gyermekekkel” – részletezte Širková.

Zenta polgármester asszonya szerint szó sincs semmiféle törvénytelenségről, ezért az önkormányzat nem szeretné, ha a konfliktus tovább folytatódna.

„A napokban egyébként megérkezett az oktatásügyi minisztérium véleményezése azzal kapcsolatban, hogy a tavaly kinevezett, majd a Közigazgatási Bíróság által formai okokra hivatkozva megsemmisített iskolaszéki döntések hatályban vannak-e. A minisztérium véleménye szerint a döntések hatályban vannak, természetesen addig, amíg adott témával kapcsolatban a jelenlegi iskolaszékek nem hoznak meg valamilyen más döntést” – szögezte le Širková.

„A Magyar Nemzeti Tanács csütörtöki sajtótájékoztatóján Korhecz azt is elmondta, hogy a vajdasági magyarság egyéni és kollektív jogvédelmének érdekében az MNT az Alkotmánybíróságnál benyújtotta azokat a kereseteket, amelyekben a közigazgatási és önkormányzati minisztérium anyakönyvekre vonatkozó utasításainak a felülvizsgálatát és megsemmisítését kéri. A szóban forgó minisztériumi utasítás miatt a gyakorlatban szinte lehetetlenné vált a kétnyelvű anyakönyvi kivonatok kiállítása, még azokban az önkormányzatokban is, ahol a magyar nyelv hivatalos használatban van” – hangsúlyozta Korhecz.

„A minisztérium részéről érkeztek biztató jelek, hajlandóak felülvizsgálni az utasítás módosítását. Ennek ellenére fontosnak tartottuk, hogy az Alkotmánybíróság előtt is elinduljon az eljárás. Jogvédő intézkedéseink harmadik csoportjába a hozzánk eljuttatott egyéni panaszok miatt foganatosított ügyek tartoznak. Több polgár is panaszt tett az MNT-nél arra, hogy az anyakönyvi kivonatokban a magyarul anyakönyvezett személyek nevét nem szabályosan, a magyar helyesírás szerint tüntetik fel, hanem csak zárójelben írják be magyar helyesírással a nevet. Ezzel kapcsolatban a köztársasági ombudsmannál foganatosítottunk eljárást, annak érdekében, hogy a jogvédő utasítsa a közigazgatási és önkormányzati minisztériumot, illetve az anyakönyvvezetőket arra, hogy a törvénytelen, jogsértő gyakorlatot szüntessék meg” – számolt be Korhecz.