Nem ismeri a fair play szabályait Merkel és Sarkozy

A nemzetközi sajtó hasábjain korábban úgy terjedt el, hogy a francia-német versenyképességi paktum közös megegyezés után elvi jóváhagyásra került az unió vezetőinek február 4-i csúcstalálkozóján. A napokban kiderült, a tárgyaláson volt olyan miniszterelnök, akinek még a kezébe sem került a dokumentum, így a márciusi különtárgyaláson nem csupán a benne foglalt javaslatok, de annak ismertetése is bírálatot kaphat.

Várhatóan március 13-án rendezik meg Brüsszelben a 17 valutaövezeti ország rendkívüli csúcstalálkozóját, melyen Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök versenyképességi paktumának javaslatai kerülnek megvitatásra. A találkozó illeszkedik az uniós vezetők menetrendjébe, ugyanis a különtárgyalás másfél héttel előzi meg a 27 tagú blokk állam- és kormányfőinek következő találkozóját.

A rendkívüli csúcs azért vált indokolttá, mert a német-francia paktum több aspektus kapcsán is negatív visszhangot keltett, a legintenzívebb támadás egyértelműen a tagországok gazdaságpolitikájának olyan mértékű harmonizációs törekvéseit érte, mely messze túlmutat az európai integráció eddigi kezdeményezésein.

A Merkel-Sarkozy javaslat értelmében egységesíteni kellene a pénzügyi-, adó-, bér- és nyugdíjpolitika számos elemét, így nemzeti alkotmányban kellene rögzíteni az eladósodottság elfogadható mértékét, valamint egységesítésre kerülne a társasági adó alapja. A hatpontos dokumentum alapján megszüntetésre kerülne a bérindexálás, azaz el kellene törölni a bérek automatikus inflációkövető emelését, illetve egységes nyugdíjkorhatárt kellene meghatározni.

A dokumentum célkitűzéseit, annak egy vagy több pontját több euróövezeti tagország – például Ausztria, Belgium, Luxemburg és Spanyolország – is élesen támadta. Az Európai Parlament liberálisainak vezetője, Guy Verhofstadt viszont a paktum benyújtásának módszerét bírálta: „A papírt 24 órával a csúcs előtt kaptam meg, és hallottam, hogy volt olyan miniszterelnök, akinek az ülés megkezdése előtt már nem volt lehetősége ennek elolvasására, így nem is tudta, miről beszéltünk”. Verhofstadt kiemelte, a vitában minden országnak közösen kell részt vennie, nem klikkeket létrehozva, egymás háta mögött. 

Az elmúlt napokban az a pletyka is felröppent, hogy a német-francia terv már a találkozó előtt az Európai Tanács asztalára került, a vádat azonban Herman Van Rompuy határozottan elutasította. A paktum tartalmáról még a pénteki ülést megelőző napokban sem értesítették – állítja az elnök. A francia-német terv pénteki elővezetése egyes tagországok vezetőit csupán azért nem érhette teljes meglepetésként, mert a német sajtó egy-két hete egyes elemeket már megszellőztetett az ülésen nyilvánosságra hozott dokumentumból.

A paktummal kapcsolatos ellenségeskedés egyre erősödik, már nem csupán Luxemburg, Belgium, Ausztria és Spanyolország adott hangot fenntartásainak. Franco Frattini olasz külügyminiszter kedden jelezte, országa mind a kezdeményezés módszerével, mind a javaslatokkal nem ért egyet, úgy gondolja, a blokk jelenleg nincs is felkészülve ekkora átalakításra. Frattini kiemelte, valószínűleg az adózás lesz a vita legkényesebb kérdése: „Őszintén szólva úgy gondolom, hogy korai volna még elvi megállapodásra jutni az adóharmonizáció tekintetében”.

A támadások össztüzében nehéz meghallani a támogatók halovány hangját, ennek ellenére Olli Rehn gazdasági biztos támogatóként foglalt állást, döntését azzal indokolva, hogy a paktum főbb irányvonalai összhangban állnak a növekedési célkitűzésekkel.