Vajdaság: tíz iskola már magyar kézben

Tíz oktatási intézmény került a Magyar Nemzeti Tanács kezére az elmúlt hetekben. A folyamatnak nincs vége: a kulturális autonómia megvalósítása bár nem zökkenőmentes, mégis halad. Az ambíciózus tervek mellett azonban nem szabad megfeledkezni a hátráltató tényezőkről sem.

Kettő gimnázium és nyolc általános iskola alapítói jogát vette át száz százalékben a Vajdaságban a Magyar Nemzeti Tanács (MNT). A lépés a kulturális autonómia egyik legfontosabb eleme, ami szorosan kapcsolódik az MNT által 2010 októberben elfogadott oktatási stratégiájához is.

Bővülő kulturális autonómia

A szerb törvények előírása szerint ugyanis azokban a közösségekben, ahol a kisebbségek többségben vannak, az oktatási intézmények alapítói jogait a jövőben az adott nemzeti tanács fogja gyakorolni. Ez a tíz intézmény kizárólagosan magyar tannyelvűek, így csupán idő – és a helyi hatalom engedékenységének – kérdése volt, hogy mikor kerülnek az MNT irányítása alá.

A folyamatnak ez csupán az első szakasza: a Tanács a jövőben fokozatosan kiterjeszti hatáskörét a délvidéki vegyes tannyelvű oktatási intézményekre is. Ezeknél azonban csupán társalapító lesz, ugyanis az alapítói jogok csupán 50 százalékára formál igényt. Korhecz Tamás a Magyar Szónak adott interjújában mindezt azzal indokolta, hogy nem kívánják anyagi bizonytalanságba sodorni ezen intézményeket, hiszen az MNT anyagi helyzete még mindig nem kiegyensúlyozott: az államtól általában nem kapják meg az ígért támogatást az ígért időben.

Ambíciózus célkitűzések

Mindenesetre a kulturális autonómia folyamatos bővítésének egyik lételeme az oktatás – a nyelvhasználat, a tájékoztatás és a kultúra támogatása mellett. Az MNT elnöke szerint maga a Tanács az iskolák átvátelével így a szerb törvények által számára előírt igazgatási jogkörök maradéktalan gyakorlására lesz képes, azonban ezeken még van mit alakítani és formálni a gyakorlati megvalósítás közben.

Cél a minőségi oktatás megteremtése: az MNT az általa igazgatott intézményekben a szakmai munka javítására, az anyanyelvi oktatás ellenőrzésére és a pénzügyi helyzet erősítésére kíván koncentrálni. Az utóbbi azonban nem csupán a szervezeten múlik, hanem javarészt Belgrádon. Nem szabad ugyanakkor elfelejteni a magyar állam szerepét sem: a legutóbbi (tavaly novemberi) hírek szerint ugyanis mintegy 5,5 milliárd forint jut a határon túli magyar oktatásra, valamint 2,2 milliárd a határon túli felsőoktatásra. Ha mindezt területenként elosztjuk, a Vajdaságnak ez sem kevés pénzt jelent.

Az MNT előtt még egyéb számos megoldandó probléma áll, derült ki a január 31-én tartott ülésen – olvashatjuk a Vajdaság Ma hírportálon. Korhecz szerint néhány területen, ami az MNT hatáskörébe tartozik, így az oktatás, a hivatalos anyanyelvhasználat, a kultúra és a tájokoztatás kapcsán hatalmas mulasztások halmozódtak fel. Ezek további halogatása maradandó és helyrehozhatatlan veszteségeket okozna. A már elfogadott oktatási stratégia mellett médiastratégiával, tájékoztatási és kulturális stratégiával igyekszik majd a Tanács a jövőbeli cselekvések irányát és célját behatárolni.

Aggályok

Nem mindenki osztja azonban a Magyar Nemzeti Tanács örömét: a kritikusok számos visszásságra hívják fel a figyelmet. Így például érdemes szót ejteni az oktatási stratégiában meghirdetett kiemelt jelentőségű intézmények átvételének lassúságáról, illetve a helyi döntéshozókkal kialakult politikai vita elhúzódásáról. Továbbá az a kérdés is felmerül, hogy miként lehet az oktatás, a kultúra jövőjét tervezni alapos demográfiai felmérés és kidolgozott stratégia nélkül.