Mindenképpen ki kell váltani a benzint

A Bizottság közzétette a megújuló energia elterjedtségéről szóló országjelentések értékelését. A 2020-ra kijelölt célértékek eléréséhez a szektorba irányuló beruházások megduplázására van szükség.

Az Európai Bizottság nemrégiben közzétett jelentése szerint, az EU tagállamok többsége hatalmas lemaradásban van a 2010-re előirányzott áramtermelésre és közlekedésre vonatkozó megújuló célokhoz képest. Günther Oettinger, energia biztos, elmondás szerint néhány ország elért valamiféle előrehaladást, teljesítette vagy akár meg is haladta a célokat, de mások nagyon le vannak maradva. “Jó irányba haladunk, de növelni kell a sebességet.”

Annak érdekében, hogy az EU elérje lefektetett energetikai célokat, Oettinger a megújuló energiára szánt beruházási tőke megduplázását szeretné elérni 35 milliárd euróról 70 milliárd euróra. Ehhez nemzeti szintű támogató tervekre lenne szükség, jelentette ki. Nem határozott meg azonban határidőt a végrehajtásra. “A következő pár évben meg kell dupláznunk a beruházásokat.”

Az EU elkötelezte magát, hogy az 1990-es szinthez képest 2020-ra 20 százalékkal növeli energiamixében a megújulók arányát. De a nemzeti cselekvési terveket nézve úgy tűnik, hogy mindössze hét ország – Dánia, Írország, Lengyelország, Litvánia, Magyarország, Németország és Portugália – volt képes elérni vagy meghaladni a 2010-re előírt célértékeket. A nemzeti cselekvési tervekben lefektetett célok és a valóság közötti eltéréseket is figyelembe véve, a Bizottság véleménye szerint Svédország, Belgium és Hollandia előrébb jár a tiszta energia felé vezető úton, mint Lengyelország, Litvánia vagy Portugália. A Bizottság olvasata szerint a közlekedési szektorban használt megújulók terén – bioüzemanyagok és biomassza – egy kicsit biztatóbb a kép.

Ausztria, Finnország, Németország, Málta, Hollandia, Lengyelország, Románia, Spanyolország és Svédország arra számítanak, hogy túlteljesítik a 2010-re vállalt célokat. Finnország, Málta és Spanyolország haladását a Bizottság megkérdőjelezi, Franciaországról, Magyarországról, Litvániáról és Szlovákiáról viszont jobb teljesítményre számítanak.

Oettinger véleménye szerint nemcsak a megújulókba fektetett beruházásnak kell jelentős mértékben növekednie, de okos és költséghatékony finanszírozásra van szükség. “Ha a tagállamok összedolgoznak, és ott állítják elő a megújuló energiát, ahol az a legkevesebbe kerül, mind a vállalatok, mind a fogyasztók és adófizetők jól járnak.”

A nemzeti támogató tervek elkészítését az Európai Parlament Zöld frakciója is fontosnak tartja, ugyanakkor kiemelték, hogy a Bizottságnak is gyorsabban kell cselekednie, ha szeretné teljesíteni a terveket. Claude Turmes, luxemburgi zöld EP képviselő szerint, a Bizottság sajnos még mindig húzódozik a bioüzemanyagok fenntarthatóságának kérdésétől. Véleménye szerint sürgős szabályozásra lenne szükség a földhasználat bioüzemanyagokkal és a folyékony bio-energiahordozókkal kapcsolatos közvetett megváltoztatásáról (ILUC). Amikor a korábban mezőgazdasági termesztésre használt területet bevonják a bioüzemanyagok – etanol vagy biodízel – termelésébe, gyakran más területeken erdőirtásra kerül sor a terület pótlására. A kettő eredője akár a szén-dioxid kibocsátás növekedését is eredményezheti. “A probléma halogatása komoly környezeti károkhoz vezethet, és végső soron alááshatja az EU éghajlatváltozási politikáját.”

Vélemények

Arthouros Zervos, az Európai Megújuló Energia Tanács (EREC) elnöke szerint a biztos közlése “tiszta képet ad mind a megújulók biztató előrehaladásáról, mind a gazdasági kihívásokról, de igazán csalódást kelt, ha a megújulók finanszírozásához szükséges új, innovatív ötleteket vesszük. Ez sorozatban az ötödik év, hogy az új áramtermelő kapacitások több, mint 40 százaléka megújuló forrásra támaszkodik. Ezzel párhuzamosan a megújuló hőtermelés igen lassan terjed, mind uniós, mind nemzeti szinten, a fűtési szektornak – például a távfűtésnek vagy a kogenerációnak – több támogatásra lenne szüksége. Ahhoz, hogy a megújuló szektorba irányuló beruházások a duplájára nőjenek, stabil európai és nemzeti keretrendszerre van szükség.”

Claude Turmes, a Zöldek energiaügyi szóvivője eltérő állásponton van. “A nemzeti megújuló energia cselekvési tervek elképzelhetetlenül sikeresnek bizonyultak a megújulók elterjesztésében. Örömünkre szolgál, hogy a Bizottság ezt felismerte, és ellenállt a nagyvállalatoktól érkező nyomásnak, ami aláásta volna a nemzeti terveket. Az üzenet egyszerű: ha nincs eltörve, nem kell megjavítani. Az EU szabályozási kerete és a nemzeti rendszerek együttesen a legjobb eszközt jelentik a megújulók arányának növelésére. Reméljük, hogy az eheti energiacsúcs is igazolja majd ezt az álláspontot.”