Eseménydúsan telt az EU-csúcs első napja

Az uniós tagállamok vezetői  kétnapos brüsszeli  csúcstalálkozójuk első tárgyalási napján elfogadott zárónyilatkozatukban egyebek mellett az Európai Unió állandó strukturált együttműködése (PESCO) létrehozásának és annak keretében megvalósuló kezdeményezések gyors megvalósításának fontosságát hangsúlyozták, továbbá arra szólították fel a részvevő tagországokat, hogy teljesítsék nemzeti végrehajtási terveikben rögzített vállalásaikat.

A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban az európai védelem erősítése érdekében arra kérték az érintetteket, hogy folytassák az Európai Unió (EU) és a NATO közötti együttműködésre vonatkozó összes javaslat végrehajtására irányuló munkát.

Kiemelték továbbá az uniós szakpolitikák szociális, oktatási és kulturális dimenziójának jelentőségét abból a szempontból, hogy az európaiak közelebb kerüljenek egymáshoz és közös jövőn munkálkodjanak. Az uniós szerződések értelmében ezek a területek továbbra is elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak, de közös munkával nagy eredmények érhetők el, a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett – húzták alá.

Hangsúlyozták, hogy az oktatás és a kultúra a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint versenyképességük megőrzése szempontjából is alapvető jelentőséggel bír. Véleményük szerint tevékenyebbnek kell lenni azokon a területeken, amelyeken az EU fontos támogatói szerepet tölt be, ezért felkérték a tagállamokat, az miniszterek tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül folytassák és fokozzák az érintett területek támogatására irányuló tevékenységeiket.

Az uniós tagállamok vezetői üdvözölték a 2017 decemberében, Párizsban megrendezett klíma-csúcstalálkozó eredményeit, amelynek célja az volt, hogy ösztönözze az éghajlatpolitika támogatására fordítandó állami és magánfinanszírozás növelését. Az Európai Tanács zárónyilatkozatában ismételten és nyomatékosan megerősítette, hogy az unió és tagállamai elkötelezettek a Párizsi Megállapodás gyors és teljes körű végrehajtása mellett, valamint amellett, hogy – többek között az uniós szinten még tárgyalás alatt álló jogalkotási javaslatok elfogadása révén – továbbra is élen járjanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Uniós vezetők nyilatkozatot írtak alá az EU jogalkotási prioritásairól

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Jüri Ratas, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Észtország miniszterelnöke aláírta az Európai Unió 2018-2019-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló új együttes nyilatkozatot.

A nyilatkozat 31 új, az uniós bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot sorol fel, amelyeket a parlament és a tanács prioritásként fog kezelni. A három uniós intézmény vezetője abban állapodott meg, hogy ütemtervet dolgoznak ki egy egységesebb unió érdekében, és egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet alakítanak ki, amely megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós politikák és a polgárok érdekei között.

Jean-Claude Juncker a nyilatkozattal kapcsolatban kijelentette: a dokumentum kifejezi az uniós intézmények elkötelezettségét amellett, hogy az elkövetkező 18 hónapban nagy erőkkel dolgozzanak azon, hogy az Európa előtt álló kihívásokra konkrét megoldásokat találjanak, és megőrizzék az egységet az európaiakat érintő kérdésekben.

Az együttes nyilatkozat hét területet emel ki, így a polgárok biztonságának jobb védelmét, a migrációs politika reformját és továbbfejlesztését a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében. Új lendületet kívánnak adni a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak, és tematizálni kívánják az Európai Unió szociális dimenzióját. A szöveg szerint teljesíteni kívánják az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, az energiaunióra, valamint az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseket, és uniós szinten tovább erősítenék a demokratikus legitimációt.

A három politikus megegyezett abban is, hogy az EU-nak elkötelezetten ki kell állni a közös európai értékek, a demokrácia, és a jogállamiság mellett. Erőteljes, nyitott és méltányos kereskedelempolitikát kell folytatnia, kezelnie kell az adócsalást és az adókikerülést, biztosítania kell a szociális védelmet és a szociális jogokat. Elő kell mozdítania a stabilitást, a biztonságot és a békét, valamint szavatolnia kell az adatvédelem, a digitális jogok, a mesterséges intelligencia és a robotika területével kapcsolatos etikai normákat.

Végezetül a három politikus abban is megállapodott, hogy tovább dolgoznak a 2017-es közös nyilatkozat összes folyamatban lévő javaslatán, és tárgyalni fogják a bizottság 2018-ra vonatkozó munkaprogramjában meghatározott jogalkotási javaslatokat is.

Brüsszel, 2017. december 14.  A brüsszeli Európa-épület ülésterme az uniós országok kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának kezdetén 2017. december 14-én. (MTI/EPA pool/Julien Warnand)

Brüsszel, 2017. december 14.
A brüsszeli Európa-épület ülésterme az uniós országok kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának kezdetén 2017. december 14-én. (MTI/EPA pool/Julien Warnand)

Meghosszabbítják az Oroszország elleni szankciókat

Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén – jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.

“Az EU egységes az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításában” – írta Tusk a Twitteren. Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács pedig várhatóan januárban fogadja majd el a 2018. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását.

A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.

Merkel: a külső határok védelme nem elégséges

Minden tagállam számára nyilvánvaló, hogy a külső határok védelme nem elégséges, amennyiben a védelemnek nincs szolidaritást jelentő belső dimenziója – jelentette ki Angela Merkel német kancellár Brüsszelben, az uniós állam-, illetve kormányfők kétnapos találkozójának csütörtöki tárgyalásait követően péntekre virradóan.

Merkel elmondta, hogy a migráció külső dimenziói tekintetében, különösen a külső határok védelme terén komoly előrelépésekről lehet beszámolni, ami egyebek mellett a Törökországgal, Líbiával és számos afrikai országgal kötött együttműködési megállapodásnak köszönhető.

Elmondta, a találkozón világossá tette, hogy a meglévő szabályozásokban foglaltak megvalósítása nem működik kielégítő módon, ugyanis a szolidaritás nem merülhet ki a védelem külső dimenzióiban. Ezzel kapcsolatban az álláspontok nem változtak, a belső szolidaritás megvalósulása érdekében még nagyon sok munkára van szükség – húzta alá.

Merkel a találkozót megelőzően tett nyilatkozatában is azt hangsúlyozta, hogy nemcsak “a külső határokon történő migrációkezelésben kell szolidárisnak lenni (…), ez jó és fontos, de belső szolidaritásra is szükség van”. Megfigyelők szerint a német kancellár ezzel egyebek mellett arra utalhatott, hogy miközben a visegrádi államok vezetői a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek, sem Csehország, sem Lengyelország, sem Magyarország nem vesz részt a menedékkérők EU-n belüli elosztására szolgáló mechanizmusban.

Csütörtökön, az uniós állam-, illetve kormányfők csúcstalálkozóját megelőzően tartott V4-es találkozó keretében a tanácskozó vezetők a magyar V4-elnökség koordinálásával a líbiai határvédelem anyagi támogatásáról döntöttek Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Paolo Gentiloni olasz miniszterelnök részvétele mellett. A visegrádi országok arról határoztak, hogy az európai uniós és más, kétoldalú támogatási programokhoz nyújtott hozzájárulásaikon kívül 35 millió euró (11 milliárd forint) felajánlásával támogatnak egy, az olasz kormány által vezetett és az Európai Bizottság együttműködésével létrejövő, a líbiai határok védelmét célzó kezdeményezést.

Tusk: az EU álláspontja változatlan Jeruzsálemmel kapcsolatban

Egyetértenek az Európai Unió vezetői abban, hogy Jeruzsálem státuszával kapcsolatban változatlan az álláspontjuk, és elutasítják azt, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként – közölte Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke csütörtökön.

Az uniós tagországok vezetői kétnapos csúcstalálkozójuk csütörtöki ülésnapján ismételten megerősítették elkötelezettségüket a kétállami megoldáson alapuló békés rendezés mellett, és ebben az összefüggésben az EU Jeruzsálemre vonatkozó álláspontja változatlan – mondta Tusk.

Tájékoztatása szerint az állam, illetve kormányfők kijelentették, Jeruzsálem státuszát tárgyalások útján kell rendezni, mert ez az egyetlen lehetőség, amely szavatolja a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára.

Forrás: MTI / Kitekintő

Felkapott hírek

Friss hírek

Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap vezérigazgatója (b) és Michael Bloomberg amerikai milliárdos üzletember, New York volt polgármestere, az ENSZ város- és klímaügyi különmegbízottja panelbeszélgetésen vesz részt a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaszi ülésszakán az IMF washingtoni székházában 2018. április 19-én. (MTI/EPA/Shawn Thew)

Michael Bloomberg kifizetné az amerikai klímavédelmi hozzájárulást

Michael Bloomberg amerikai milliárdos felajánlotta, hogy kifizeti a párizsi klímavédelmi konferencia elmaradt amerikai hozzájárulását. Négy és félmillió dollár az amerikai hozzájárulás teljes tavalyi összege, amelyet a Trump-kormányzat nem fizetett be, mivel az amerikai elnök 2017 júniusában bejelentette, hogy az USA kilép az egyezményből.

Read More »