Az ifo gazdaságkutató intézet elnöke szerint Donald Trump adóreformja nagyot fog lendíteni az európai konjunktúrán is.
„Az adóreform fellendíti a beruházásokat és a fogyasztást az Egyesült Államokban és nemzetközi adóversenyt indít el” – jelentette ki Clemens Fuest, a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének elnöke a Rheinische Post lapnak adott interjúban.
A német gazdasági szakember szerint az Egyesült Államok folyó fizetési mérlegének deficitje növekedni fog, az államadósság növekedése a kamatok emelkedésének irányába hat, ami pedig az inflációs várakozások erősödését vonja maga után.
„Európa szempontjából az amerikai adóreform az export további növekedését jelenti” – jelentette ki, megjegyezve, hogy ez pedig a konjunktúra élénküléséhez vezet. „Ezzel párhuzamosan erősödik a nyomás is a társasági adó csökkentésére, megakadályozandó a beruházások és a foglalkoztatás átáramlását az Egyesült Államokba. Az Európai Központi Bankra (EKB) gyakorolt nyomás pedig tovább fokozódik az expanzív monetáris politika kivezetésére” – fejtette ki az ifo gazdaságkutató intézet elnöke az interjúban.
Több száz milliárd dollár térhet vissza külföldről az USA-ba
Az amerikai cégek egyszeri alkalommal igen kedvező adózás mellett utalhatják haza külföldön keletkezett nyereségüket az amerikai kongresszus által szombaton jóváhagyott és várhatóan a következő napokban végleges elfogadásra kerülő adóreform értelmében. A szenátus által elfogadott új adótörvény kiegészítése szerint a repatriált nyereséget sújtó adó 14,5 százalékra csökken a jelenlegi 35 százalékról.
A The New York Times című lap szerint, ha a cégek élnek a lehetőséggel, akkor több száz milliárd dollár friss pénz áramolhat az amerikai gazdaságba, a vállalatok befektetésekre költhetik a pénzt, növelve ezzel a foglalkoztatottságot, vagy éppen nagyobb osztalékot fizethetnek, ami viszont például élénkíti a lakossági fogyasztást.
A Bloomberg hírügynökség pedig olyan elemzői véleményeket ismertetett, amelyek szerint a nyereség hazautalása például felgyorsítaná a vállalatfelvásárlásokat és -egyesüléseket a biotechnológiai ágazatban.
A The New York Times című lapnak nyilatkozó szakértők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy az amerikai cégek részben nem dollárban, hanem más devizákban, így euróban, jenben vagy éppen svájci frankban tartják pénzüket külföldi számláikon. Így ha hirtelen kivonnák az amerikai cégek a pénzeiket és dollárra váltanák, az gyengítené ezeknek a külföldi devizáknak az árfolyamát.
- Kapcsolódó cikkeink:
Forrás: MTI/APA/Reuters