Továbbra is feszült a helyzet a kelet-ukrajnai fronton

Kijevi jelentések szerint a Moszkva által támogatott szakadárok 122-szer nyitottak tüzet az elmúlt napban az ukrán katonák állásaira, miközben Hágában nemzetközi bírósági eljárás folyik Oroszország ellen terrorizmus támogatásának vádjával a Donyec-medencei beavatkozás miatt.

A kijevi hadműveleti parancsnokság keddi közleménye szerint a szakadár támadások kiterjedtek a frontvonal teljes szakaszára, annak északi részén, Luhanszk megyében a minszki egyezmény által tiltott 152 milliméteres kaliberű nehéztüzérségi fegyvert is bevetettek a támadók.

Közben második napja tartanak a meghallgatások az ENSZ hágai székhelyű Nemzetközi Bíróságán. Az eljárást Ukrajna indította Oroszország ellen amiatt, mert szerinte Moszkva a Donyec-medencében zajló fegyveres konfliktusban játszott szerepével és a Krím félsziget elcsatolásával megsértette a terrorizmus finanszírozásával szembeni fellépésről szóló nemzetközi egyezményt, valamint – a bekebelezett félszigeten élő krími tatárokkal szembeni bánásmóddal – a faji megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló ENSZ-konvenciót.

Ukrán hírforrások szerint hétfőn Kijev ismertette panaszát a bírói testület előtt, a keddi tárgyalási napon pedig az orosz fél fejti ki érveit.

Petro Porosenko ukrán elnök keddi közleményében – amelyet Facebook-oldalán hozott nyilvánosságra – kifejtette: Kijev azt várja az ENSZ-bíróságtól, hogy állítsa le az orosz fegyverszállítmányokat a Donyec-medencei szakadároknak, továbbá állítsa helyre a krími tatárok érdekvédelmi szervezetének, a medzslisznek a működését az Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím félszigeten.

Az orosz legfelsőbb bíróság tavaly tiltotta be a medzslisz működését arra hivatkozva, hogy a szervezet állítólag “destruktív” és “ellenségeskedést szító” tevékenységet fejt ki.

Moszkva továbbra is tagad

Moszkva tagadja, hogy fegyvereket szállítana a kelet-ukrajnai szakadároknak, Kijev viszont számtalan bizonyítékot tárt már a nemzetközi közvélemény elé orosz fegyverek jelenlétéről a térségben. Ezek között van például a Tornado-Sz típusú rakéta-sorozatvető, amelyet Oroszország egyetlen országnak sem adott el, mégis bekerült a minszki egyezménybe a frontvonal körzetéből kivonandó fegyverek felsorolásában.

Ezenkívül Kijev azt állítja, hogy 2014 nyarán a maláj légitársaság utasszállító repülőgépének kelet-ukrajnai szakadár területek felett bekövetkezett katasztrófáját szintén Oroszországtól kapott Buk légvédelmi rakéta okozta.

  • Kapcsolódó cikkeink:

Forrás: MTI

Felkapott hírek

Friss hírek