Gáz: Putyin bakot lőtt, döntése esély az EU-nak

A Déli Áramlathoz mérhető új nagy kapacitású gázvezeték kezdeményezése késleltetné a viszonylag kicsi délkelet-európai gázpiac integrációját – jelentette ki egy, az energiabiztonságnak szentelt vitán egy magas rangú bizottsági tisztviselő. Brendan Devlin utalt rá, hogy ha Oroszország tényleg a török útvonalra tereli át Ukrajnából 2019-től az Európába irányuló gázszállítást, azzal bakot lőhet, mert egy a mainál nagyobb likviditású gázpiacon senkinek nem éri majd meg a török-görög határról beszerezni a földgázt.

Az Európai Bizottság energia tanácsadója egy brüsszeli rendezvényen hangsúlyozta, hogy 2008 óta lényegében semmi nem történt Délkelet-Európában a gázellátás biztonságának javítását szolgáló infrastrukturális fejlesztések és gázpiaci integráció terén. Brendan Devlin az egyik legkirívóbb esetnek számító Bulgária esetében ezt egyértelműen a politikai akarat hiányának tudta be, mert – mint a Wilfried Martens Centre nevű politikai think tank rendezvényén rámutatott – a fizikai lehetőségek egyébként adottak voltak.

A déli gázfolyosót érintő ügyek első számú bizottsági szakértője osztja azt a véleményt, hogy a Moszkva által sokáig forszírozott Déli Áramlat gázvezeték projekt lefújása kiváló lehetőséget teremt a térség országai számára, hogy végre komolyan nekilássanak a gázpiaci integrációnak, kiépítve a még hiányzó infrastruktúrákat és elfogadva a befektetőbarát szabályokat.

A tisztviselő szerint semmi sem késleltetné jobban a kicsinek számító délkelet-európai energiapiac egységének megteremtését, mind egy esetleges újabb nagy kapacitású gázvezeték terve. Ezt egyébként nem is tartja valószínűnek a következő években, tekintettel a délkelet-európai gázpiac viszonylag kis méretére. „Valószínűtlennek tartom, hogy bármilyen racionálisan gondolkozó befektető gázvezetékeket építene a térségben, amikor teljes hozzáférésük van Közép- és Kelet-Európa gázpiacához” – jelentette ki a szakértő.

Devlin többek között ezért is kételkedik annak az orosz tervnek az ésszerűségében, aminek értelmében 2019-től Ukrajnából Törökország felé terelnék át az Európába irányuló orosz gázszállítások egy részét (a jelenlegi szállítás alapján 67 milliárd köbméter). Ha az ukrán gázvezeték-rendszeren keresztül érkező gázra eddig volt igény, ugyanezért a földgázért a görög-török határon – szerinte – már nem fognak tolongani a vevők egy olyan gázpiacon, amely a következő 5-10 évben egyre több forrás (például LNG) között választhat. Következésképp, ha a törökök éves 15 milliárd köbméternyi szükségletén túl Délkelet-Európában még el lehet majd adni még egyszer ekkora mennyiséget, a fennmaradó több mint 30 milliárd köbméternyi gázra lehet, hogy nem lesz majd vevő, vagy csak nagy árengedmény mellett.

„Ha Oroszország építeni akar egy ilyen új gázvezetéket és el akarja vinni a gázt az ukrán rendszerből, csak tegye nyugodtan. Ezzel jelentős kapacitások fognak majd felszabadulni Közép- és Kelet-Európában” – vélekedett Devlin, aki szerint a hoppon maradt ukrán gázvezetéken át ukrán gázt lehet majd szállítani az EU-ba és fordítva. Hozzátette, hogy 5-10 év múlva a csökkenő fogyasztás és az ellátás diverzifikációja miatt óriási gázkínálat lesz majd a nemzetközi piacokon.

A Bizottság energiaügyi tanácsadója úgy látja, hogy a Török Áramlat (ez lenne a Gazprom által tervezett új tranzitvezeték neve) nem is igazán Európáról szól, hanem Oroszországnak arról a szándékáról, hogy magához láncolja a következő években a második legnagyobb piacának számító Törökországot.

Brendan Devlin nem tart attól, hogy a törökök – akik kulcsszerepet játszanak az Oroszországot elkerülő déli gázfolyosóban – az orosz szirénhangoknak engedve hátat fordítanának az EU-nak. „Törökország a befolyásszerzés eszközének tekinti a déli gázfolyosót” – mutatott rá a szakértő.

Vladimir Urucsev, bolgár néppárti EP-képviselő ugyanakkor úgy vélekedett, hogy „a Nabucco ellehetetlenítése” után az oroszok továbbra is rajta akarják tartani a kezüket a délkelet-európai piacon és a déli gázfolyosón. „Ha Moszkva beteszi a lábát, vajon a török útvonal megbízható lesz-e? – tette fel a kérdést a bolgár képviselő.

Eoin Drea, a Martens Centre kutatója is úgy vélekedik, hogy a Déli Áramlat által hagyott vákuumban az EU-nak váratlan lehetősége adódik arra, hogy egy egységesebb, egymással összekapcsolt és kölcsönösen függő energia hálózat létrehozásának élére álljon Délkelet-Európában.