Mintha csak Federica Mogherini újabb érkezését honorálták volna a szarajevói törvényhozók: pár órával az uniós főképviselő asszony látogatása előtt fogadta el a szövetségi parlament mindkét háza azt a deklarációt, amely közvetlenül kimondja Bosznia-Hercegovina teljes elkötelezettségét az EU-s integráció mellett. Bosznia végre levegőhöz juthat.
Bő egy hónapja megírtuk, hogy az új európai uniós stratégia táplálhat még reményt az ország feltámasztására. Kiemeltük, hogy ennek egy fontos sarokköve az a közös nyilatkozat amely kilátásba helyezi a reformok végrehajtását. Az EU feltétele ezzel kapcsolatban az volt, hogy amennyiben a politikai erők megegyeznek e nyilatkozatban, kvázi felelősséget vállalva annak végrehajtásáról, életbe léptetik a Stabilizációs és Társulási Szerződést Bosznia-Hercegovinával.
A közös nyilatkozat értelmében Bosznia-Hercegovina intézményei és a politikai pártok is arra törekednek a jövőben, hogy szociális, gazdasági és politikai változást vigyenek véghez az országban. Ezzel lehetővé tennék, hogy négy éven belül uniós tagjelöltségért folyamodhasson Bosznia. Mogherini a parlament közös ülésén úgy fogalmazott: Szarajevó történelmi döntést hozott.
A hétfői nap fordulópontot hozott, mivel a közös nyilatkozat elfogadását igénylő szövetségi törvényhozás mindkét háza, a boszniai képviselőház és a felsőházi Dom Naroda Bosne i Hercegovine („A nép háza”) is áldását adta a szöveg-tervezetre. A dokumentumot Bosznia háromtagú elnöksége dolgozta ki, és a perdöntő, szövetségi parlamenti szavazás előtt az összes politikai párt vezetője aláírta azt. Ez mindenképpen mérföldkőnek tekinthető abban az értelemben, hogy a gyökerestül megosztott Bosznia-Hercegovinában végre valóban lehet olyan kulcsfontosságú külpolitikai (=EU) döntéseket hozni, amelyekben egyetértés van a teljes politikai elit részéről, vallási, etnikai és nyelvi hovatartozástól függetlenül.
Arról azonban nem szabad elfeledkeznie senkinek, hogy a nyilatkozat megszületését sokáig gátolta a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik. Az elmúlt hónapokban több tervezetet is elutasított, amelyet a háromtagú elnökség nyújtott be, mondván negatívan érinti az entitások meghatározott kompetenciáit.
Dodik véleménye szerint az EU-s nyilatkozatnak tiszteletben kell tartania Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjét és aláhúzta, hogy a kezdeményezés nem járhat más intézményi rendszer kialakításával. Bár a mostani szerződés-tervezetet Dodik elfogadta, az nem tekinthető garanciának, hogy a jövőben boszniai szerb részről egyetértés legyen az ország centralizációjával kapcsolatban, mivel a szerb entitás mindig is destabilizálni próbálta az amúgy is törékeny boszniai államot. A mostani dokumentum és a politikai konszenzus megszületése viszont élesen ellentmond bármely olyan kezdeményezésnek, ami gátolna Bosznia-Hercegovina közös útját az Európai Unió felé.
Bár német és brit részről (az EU-s kezdeményezés agytrösztjei) kategorikusan mindig is tagadták, hogy az új stratégia explicit módon Bosznia bármely mértékű centralizációját tekinti az intézményes rendszer megoldására, a nyilatkozatok és a politikai diskurzus egyértelműen egy erős központi államban látja a reformok sikereségét és a politikai válságból való kilábalást. Ezt a gondolatot alátámasztotta Mladen Ivanić, a háromtagú elnökség jelenlegi vezetőjének nyilatkozata, melyben figyelmeztetett, hogy most már nem szabad játszadozni, mint azt a múltban többször is tették hasonló kezdeményezésekkel kapcsolatban.
Federica Mogherini a szövetségi parlament mindkét házához intézett beszédében is hasonlókról beszélt: „Bosznia-Hercegovina nem követheti el még egyszer a múlt politikai hibáit és sürgős reformokra és konkrét előrelépésekre van szükség az országban.” Egyértelműsítette azonban, hogy a közös nyilatkozat megszületése okán kezdeményezni fogja az Európai Unió Tanácsánál a Stabilizációs és Társulási Szerződést hatályba léptetését, mely egy jelentős lépés lehet Bosznia-Hercegovina európai uniós integrációjában.
Bajtay Máté