A görögök számára közeleg az igazság órája

A február 28-án lejáró kiigazítási program néhány hónappal történő meghosszabbítását fogja kérni általános várakozások szerint csütörtökön a görög kormány, ám egyesek már azt is tudni vélik, hogy a partnerek számára elfogadhatatlan feltételek mellett. Újabb mérföldkő előtt a görög drámában.

Csütörtökre várják Brüsszelben Athén válaszát az Eurócsoport hétfői felhívására, amelyben a február 28-án lejáró második görög program néhány hónappal történő meghosszabbításának hivatalos kérvényezésére szólították fel az új görög kormányt. Jól értesült források szerint Görögország meg is fog felelni ennek az igénynek, ám olyan feltételekhez kötheti a program kiterjesztését, amelyek sehogy sincsenek az Athénnek hitelező európai partnerek ínyére.

A Financial Times például szerdán már azt feltételezte, hogy az eurózóna 18 tagállama nemmel válaszol majd a görögök tervére, ami a kormány előző javaslatain vagy jobbik esetben a Pierre Moscovici gazdasági és pénzügyi biztosnak tulajdonított és a hétfői ülésen elvetett kompromisszumos elképzelésen alapul majd. Bár a Bizottság következetesen tagadja, hogy létezne Moscovici-féle „javaslat”, Janisz Varufakisz görög pénzügyminiszter a sajtó előtt felfedte és azóta már ki is szivárgott egy szöveg. Ez egyfajta 4-6 hónapos „közbülső programot” és azzal együtt „kölcsönmegállapodást” helyez kilátásba a görögöknek, miután kérték a második kiigazítási program kiterjesztését. Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke szerdán egyértelműen célzott rá, hogy a görög pénzügyminiszter a Bizottság és az Eurócsoport megosztására játszik.

A Moscovicinak tulajdonított kompromisszumos javaslatot – amit Janisz Varufakisz saját szavai szerint örömmel aláírt volna – azonban az Eurócsoport még hétfőn este elvetette. Ennek oka, hogy a partnerek számára a program meghosszabbítása ugyanannak a programnak az ideiglenes kiterjesztését jelenti, mégpedig a benne foglalt feltételekkel együtt. E logika alapján Athénnak el kell fogadnia a február 28-án kifutó görög program folyamatban lévő felülvizsgálatának lezárását, ami megnyitná az utat a 172 milliárd eurós mentőcsomagból még hátralevő néhány milliárd euró lehívása előtt. Ha a kormány nem vállalja a kontinuitást a programmal, akkor Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter és kollégái szerint a kiterjesztés kérésének sincs értelme.

Az Eurócsoport tagjai eddig elzárkóztak attól, hogy a görögök a 4-6 hónapos átmeneti időre egy, az eredetitől eltérő programot kapjanak, bár arra késznek mondják magukat, hogy bizonyos rugalmasságot mutassanak. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi program egyes elemeit ki lehet cserélni másokkal, amennyiben pénzügyi szempontból ugyanarra az eredményre (megtakarításra) jutnak. A partnerek a kiterjesztés révén megnyíló időszakot használnák ki arra, hogy egy új programról kezdjék meg az egyeztetést a görög kormánnyal. Athén azonban azzal érvel, hogy a szerinte bukott régi program még átmenetileg sem vállalható számára, mert éppen azért választották meg a görögök, mert azt elutasította.

Sajtójelentések szerint a pénzügyminiszteri vitákat előkészítő Euró Munkacsoport csütörtöki ülésén vitatnák meg a görög javaslatot, és ha előrelépést látnak, akkor pénteken összehívhatják – bő egy hét leforgása alatt már harmadszor – az Eurócsoport tagjait, praktikusan a 19 ország pénzügyminisztereit.

Ha február 28. előtt nincs megállapodás, a program véget ér és így Görögország 2010 májusa óta első ízben pénzügyi védőernyő nélkül maradhat. Valdis Dombrovskis szerdán újságírók előtt figyelmeztetett, hogy „a gazdasági helyzet Görögországban gyorsan változik, és sajnos nem a jó irányba. Több nyugtalanító tendencia észlelhető és a piacokat biztosítani kell arról, hogy jól mennek a dolgok”. Attól is óva intett, hogy a görög hatóságok egyoldalú lépéseket tegyenek, amelyek lényegesen megváltoztatják a jelenlegi program paramétereit.

Athénnak március közepe körül kell legközelebb adósságot törlesztenie: az IMF-nek körülbelül 500 millió euró visszafizetése esedékes. Egyesek attól tartanak, hogy a görög kormány védőernyő nélkül egyedül a piacra hagyatkozva hamar kifuthat a pénzből.

Az Európai Központi Bank szerdán úgy döntött, hogy 65 milliárd euróról 68,3 milliárd euróra emeli a görög bankoknak nyújtható rendkívüli finanszírozási keret felső határát, és két héten belül, vagy még hamarabb újra felülvizsgálja a helyzetet.

Az FT röviden ismerteti a görög kormány által szerdán megszellőztetett – az eddigi legrészletesebb – terveket az idén 3 százalékra, jövőre pedig 4,5 százalékra tervezett elsődleges (kamatfizetés előtti) költségvetési többlet 1,5 százalékra való csökkentéséről, a privatizációs program visszavágásáról és arról az ígéretről, miszerint idén eleget tesz a hitelezőkkel szemben fennálló 17 milliárd eurós fizetési kötelezettségének.

Athén 2,2 milliárd euróval kevesebb privatizációs bevételt tervezne az eddig vállaltakhoz képest, és ezt a bevételkiesést azzal az 1,9 milliárd euróval ellensúlyozná, ami a görög államkötvények után nyert profitból jár neki az Európai Központi Banktól. A gazdagokra kivetendő adókból 5,5 milliárd euró pluszbevételre számít a kormány, amely ugyanakkor elengedné az adófizetőkre az adók késői befizetése miatt kiszabott 70 milliárd eurónyi pénzbírságot.