Az IS lesz Moszkva és Washington békítője?!

Az Egyesült Államok és a nyugati világ, valamint Oroszország ismét hidegháborúban áll egymással-olvasható a különféle médiumokban az elmúlt években. A hidegháború logikájának megfelelően található példa proxy háborúra (helyettesítő háború), ilyen Szíria vagy Ukrajna helyzete. Amennyiben a hidegháborús megállapítás igaz, több jel is mutat arra, hogy az enyhülés korszaka következik. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet (IS), – ami kezdetben a Nyugatot jelölte meg első számú ellenségének – szeptember elején hadat üzent Oroszországnak. Az ezt követő időszakban megsokszorozódtak a különböző szinteken tartott orosz-amerikai tárgyalások, telefonbeszélgetések, melyek egytől-egyig annak lehetőségeit tárgyalták, hogyan lehetne visszaszorítani az Iszlám Állam térnyerését.

Az Iszlám Állam elsőszámú ellensége kezdetben a Nyugat, kiemelten az Egyesült Államok, illetve személyesen Obama elnök voltak, azonban szeptember elején bővítettek ezen a listán.

„Allah segítségével felszabadítjuk Csecsenföldet és az egész Kaukázust, az Iszlám Kalifátus létezik, és egyre nőni fog”- üzenték az IS terroristái Oroszországnak, közvetlenül a második amerikai riporter lefejezése utáni napon.

Miközben a világ Oroszországgal kapcsolatosan leginkább csak az ukrajnai krízisre figyel, elfeledkeznek arról, hogy az egyre nagyobb területet meghódító és egyre több támogatót megnyerő Iszlám Állam Moszkva számára is egyre reálisabb fenyegetést jelent. Az IS-hez csatlakozott nyugati muzulmánok mellett megtalálhatóak olyan csecsenföldi harcosok is, akik korábban a saját felkelésüket vívták Moszkva ellen.

Vasárnap Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszterek tartottak telefonbeszélgetést, mely során megvitatták annak lehetőségeit, hogy miként lehetne az Iszlám Államot visszaszorítani. A múlt héten egyre többször jelentek meg olyan hivatalos, illetve nem hivatalos információk, miszerint Moszkva és Washington kész együttműködni a probléma kezelésében. A Kommerszant nevű orosz napilap forrásai alapján közölte, miszerint Oroszország számára kedvező az Obama elnök által, az ENSZ Biztonsági Tanácsa felé benyújtandó határozati javaslat, mely a külföldi harcosok és terroristák elleni fellépéssel kapcsolatos.

A tanácskozások a hétfői napon is folytatódtak. Az orosz helyettes külügyminiszterek, Mihail Bogdanov és Gennady Gatyilov megbeszélést tartottak az ENSZ szíriai megbízottjával, Staffan de Misturával. Az ENSZ megbízottja biztosította arról Oroszországot, hogy intenzív párbeszédet terveznek tartani a szíriai konfliktusban érintett felekkel, valamint a globális hatalmak – így Oroszország – részvételével, annak érdekében, hogy megoldást találjanak a szíriai válságra – adta hírül az ITAR-TASS hírügynökség.

Washington is további jelét adta annak, hogy hajlandó az együttműködésre. A Fehér Ház sajtótitkára, Josh Earnestnek hétfőn a követlezőket nyilatkozta: „Az Egyesült Államok nem zárja ki annak lehetőségét, hogy együttműködjön Oroszországgal az Iszlám Állam szélsőséges csoport elleni küzdelemben”- írta az ITAR-TASS.

Moszkvában a legmagasabb szinten ültek össze megvitatni az IS elleni fellépés lehetőségeit. A tanácskozáson részt vett Putyin és Medvegyev mellett többek között a Szövetségi Biztonsági Szolgálat vezetője, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója, valamint a Honvédelmi Minisztérium feje is.

„A Biztonsági Tanács állandó tagjai megvitatták azokat a nemzetközi jog keretein belül rejlő lehetőségeket, amelyek teret engednek más partnerekkel való együttműködésre az Iszlám Állam visszaszorítása érdekében”- mondta az Interfax orosz hírportálnak a Kreml sajtótitkára, Dmitrij Peszkov hétfőn.

Az együttműködésre azonban úgy tűnik, még várni kell, mivel az Egyesült Államok és arab szövetségesei a keddi napon megkezdték Szíria különböző területeinek bombázását, megölve ezzel több tucat harcost az Iszlám Állam soraiból – adta hírül a Reuters.

Ez az első alkalom, hogy Szíriát külföldi erők támadják a polgárháború kezdete óta. Az egy évvel ezelőtti helyzettől eltérően, mikor is a kilátásba helyezett légibombázás célja Bassár el-Aszad szíriai elnök megbuktatása lett volna, a jelenlegi cél az IS terrorszervezet visszaszorítása. A légitámadásban részt vett Jordánia, Bahrain, Katar, Szaúd-Arábia, valamint az Egyesült Arab Emirátusok is.

Oroszország számára elvi jelentősége van annak, hogy az IS elleni harcban aktív tag legyen, megtartva ezáltal lényegében utolsó közel-keleti partnerét. Ennek érdekében a különböző megbeszéléseken nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az Iszlám Állam elleni támadások a nemzetközi jogi kereteken belül történjenek, tehát nyerje meg az ügy mellé (Szíria esetében) Aszad elnök támogatását. Emellett Moszkva felhívja a figyelmet arra, hogy az IS elleni támadások ne szolgáltassanak ürügyet arra, hogy ezen cselekményekkel Aszad elnök hatalmát is aláássák.

A közeledés, megbeszélések és találkozók ellenére Oroszország kimaradt az IS elleni első műveletből, mely a jelek szerint kétségbe ejtette Moszkvát. A bombázás hatására Putyin elnök telefonbeszélgetést folytatott Ban Ki Mun ENSZ főtitkárral, mely során az orosz fél hangot adott véleményének, miszerint a bombázás a nemzetközi jog keretein kívül történt. Putyin hangsúlyozta, hogy a Szíria területén található, Iszlám Államhoz tartozó terroristabázisok elleni légicsapások ne induljanak meg a szíriai fél beleegyezése nélkül – adta ki közleményét a Kreml.

Valószínűleg még várni kell az orosz-amerikai együttműködési tervezetre az Iszlám Állam ellen, azonban a tárgyalások mindenképpen pozitív irányba mutatnak. Moszkvának stratégiai érdeke, hogy ne legyen ismételten kihagyva a Közel-Keleten folyó műveletekből, hiszen nem engedheti meg, hogy utolsó regionális partnerét megbuktassák. Ennek következtében Moszkva nem csak jelentős presztízsveszteséget könyvelhetne el, hanem az igen értékes Tartúszi haditengerészeti bázisát, valamint az egyik legjelentősebb fegyverkereskedelmi partnerét is. Az IS elleni harc további előnye, hogy elvonja a figyelmet a kelet-ukrajnai történésekről, valamint hogy Oroszország javíthasson a nemzetközi megítélésén.