Juncker csapatával új időszámítás kezdődhet

Az EU történetének messze a legpolitikusabb Európai Bizottsága áll fel november 1-jén – állítják a Jean-Claude Juncker féle testület megtervezésében résztvevő források. Mások valóságos forradalommal felérő változásokról beszélnek, amelyek központi magja egy érdekes újítás, a Bizottság nagy politikai prioritásainak megvalósítására hivatott projekt team-ek létrehozása hét kiemelt alelnök irányítása alatt.

„A változás szele fúj” – ezekkel a szavakkal konferálta be egy nevének mellőzését kérő uniós illetékes a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottságot, amely ugyanazon forrás szerint a legpolitikusabb biztosi kollégium lesz, amit valaha láttak Brüsszelben.

A markánsabb politikai profil egyrészt annak a politikai stratégiának az egyenes következménye, amit még a nyár elején fogadtak el egyfajta szamárvezetőként a következő öt évre az EU számára a 28 uniós tagállam vezetői. Jean-Claude Juncker az Európai Tanácstól kapott iránymutatásokhoz igazodva határozta meg leendő testületének prioritásait, tíz fő cél köré kerítve elnökségének ötéves programját.

A testület markáns politikai arculatához az is hozzájárul, hogy a tagállamok többsége Jean-Claude Juncker kérésére a hazai színtéren kipróbált és fajsúlyos politikusokat küldött Brüsszelbe. A leendő biztosi testületben 5 korábbi miniszterelnök, 4 egykori helyettes kormányfő, 19 korábbi miniszter és 8 volt európai parlamenti képviselő, továbbá hét olyan politikus is van, akik a jelenlegi Barroso-bizottságnak is tagjai.

A Barroso féle biztosi kollégiumban is van nyolc alelnök, ám Juncker csapata – amiben hét alelnök lesz – abban különbözik majd ettől, hogy ezeknek nem jut majd külön biztosi portfólió, hanem mindegyikük egy-egy nagy politikai prioritás gyakorlati megvalósulásán dolgozik majd, szorosan együttműködve az egyes tárcákat felügyelő biztosokkal. A Bizottság tagjai között nem lesz alá- vagy fölérendeltségi viszony, nem lesznek szuperbiztosok és alacsonyabb rangúak. A Juncker-bizottság ehelyett úgynevezett projekt team-ek hálózataként működik majd az elnök Jean-Claude Juncker és az általa jobbkezének nevezett első helyettese, a holland Frans Timmermans politikai irányítása alatt.

A hét alelnök mindegyikének egy-egy nagy politikai prioritás előmozdítása lesz a feladata, és ezt az elképzelés szerint az általuk lefedett politikai területeken aktív biztosokkal szorosan együttműködve teszik majd. Egy-egy horizontális hatáskörrel megbízott alelnökhöz alkalmasint egyszerre több biztos is rendelhető, és együtt ők alkotják majd a projekt team-et. Mind az alelnökök, mind a biztosok egyszerre több ilyen csapatnak is a tagjai lehetnek.

„A biztosokkal szemben elvárás lesz a csapatjáték” – mutatnak rá az új bizottsági architektúrát elmagyarázó források. Az alelnökök ebben a rendszerben a rájuk bízott politikai területeken irányítani és koordinálni fogják a csapatba tartozó biztosok munkáját. A magyarázat szerint egy biztos rá lesz utalva egy alelnök támogatására, valahányszor egy új kezdeményezést akar bevinni a Bizottság munkaprogramjára vagy ülésének napirendjére. Másfelől az alelnökök rá lesznek utalva a projektcsapatra összeállt biztosok hozzájárulására, hogy a nekik kiszignált projektet sikeresen végre tudják hajtani. Ez remények szerint egy újfajta együttműködésre vezet majd a biztosi kollégiumon belül.

Az alelnökök nem csak az egyes nagy politikai prioritások előremozdításáért felelnek majd, de stratégia előszűrő funkciójuk is lesz. A Bizottság elnöke nem vesz majd fel egyetlen témát és kezdeményezést sem a testület ülésének napirendjére, vagyis döntésre, ha azt előzőleg az illetékes alelnök nem támogatta. Így tulajdonképpen az alelnököknek vétójoguk lesz, amit még a javaslatok előkészítésének fázisában gyakorolhatnak, még mielőtt döntésre bevinnék ezeket a testület egésze elé.

A testület politikai arcélének erősödését mutatja az is, hogy az egyes jogszabályi javaslatokat alátámasztó hatástanulmányokat is ezentúl nem szakértői, hanem politikai szinten fogják behozni. Konkrétan Frans Timmermans, Juncker első helyettesére vár ez a feladat is.

A Bizottság működésének az lesz a vezérmotívuma, hogy inkább olyan kérdésekben kezdeményezzen, ahol az Európai Unió tényleg hozzáadott értéket képvisel, és ne ártsa be magát apró-cseprő dolgokba, amelyeket más, tagállami vagy regionális szinten hatékonyabban lehet kezelni. A szubszidiaritás, valamint a jobb szabályozás elveinek érvényesítéséért ugyancsak az első alelnök felel majd, akinek minden egyes kezdeményezést át kell majd futtatni ezen a szűrőn.

A jelenlegi holland külügyminiszter – akinek minden jel szerint központi szerepe lesz az új Bizottságban – emellett egyfajta „őrkutyaként” az alapvető jogok chartájának és a jogállamiság elveinek a betartását is figyelemmel kíséri majd egyfelől a Bizottság tevékenységében, másfelől pedig a tagállamok és általában az EU viszonylatában.

„Ő lesz majd a döntőbíró és ítész annak megítélésében, hogy a jogállamiság elveit tiszteletben tartják és alkalmazzák-e” – mutatott rá egy bizottsági forrás, hozzátéve, hogy a jelenlegi Bizottság által javasolt jogállamisági mechanizmus (más néven a szerződés 7-ik cikkét megelőző keret) végrehajtásáról van szó. Timmermans az igazságügyi és a belügyi biztosokkal együttműködve készítené elő és hozná be a testület elé az ilyen jellegű döntéseket.

A dolog érdekessége, hogy Frans Timmermans külügyminiszteri minőségében egyike volt annak a négy külügyminiszternek, akik másfél évvel ezelőtt egy jogállamisági mechanizmus létrehozását elsőként kezdeményezték. Emlékeztetőül: Hollandia, Németország, Dánia és Finnország külügyminiszterei írtak e célból levelet az Európai Bizottságnak. Az ilyen mechanizmus közbülső állomás lehetne az egyes dossziékat érintő kötelezettségszegési eljárások és a gyakran atombombának is nevezett 7-ik szerződéses cikk alkalmazása között. Utóbbi esetben egy, az alapvető jogokat folytatólagosan és durván megsértő tagállamtól akár a szavazati jogát is megvonhatnák.

A tárcák struktúrájában is számos változás lesz a jelenlegi Bizottsághoz képest. A gazdasági és pénzügyi biztoshoz (a francia Pierre Moscovici) rendelik majd például az adózást és a vámügyeket is. Moscovici – és nem a fölé alelnökként ernyőt tartó lett Valdis Dombrovskis – képviseli majd a Bizottságot az Eurócsoportban, ahogy azt Olli Rehn is tette. A lengyel Elzbieta Bienkowska a belső piac mellé megkapja az ipar- és a vállalkozási politikát is, amit jelenleg külön biztos felügyel. Elkerülnek a belső piaci tárcától viszont a pénzügyi szolgáltatások, amelyek a tőkepiacokkal kiegészülve mostantól a brit Jonathan Hill portfólióját alkotják majd.

A foglakoztatási és szociális politikai tárca (a belga Marianne Thyssen) szegényebb lesz a társadalmi befogadással, de közben a munkaerőpiaci reformokat és a munkaerő mobilitást is magába foglalja majd.

Nagyobb visszhangot keltett szakmai körökben a klíma- és az energia tárca (a spanyol Miguel Canete) összevonása, amit a Bizottság a két téma szoros kölcsönhatásával magyaráz. Mindazonáltal a két főigazgatóságot nem olvasztják majd össze. Idetartozik, hogy ennél szélesebb spektrummal, külön Energia Unióért felelős alelnöke lesz a testületnek a szlovén Alenka Bratusek személyében.

Az igazságügyi tárcát összecsapják a fogyasztóvédelemmel és a nemek közötti egyenlőséggel (a cseh Jurová lesz a biztos). A belügyek kiegészülnek a migrációval (görög kézbe kerül). A környezetvédelemből ugyan lecsípik a hulladék dossziét és átteszik a fogyasztóvédelembe, de közben ide csoportosítják át a halászati és a tengerpolitikát. Így a zöld és a két növekedés egy kézbe kerül.

Johannes Hahn (osztrák biztos) kapta meg Junckertől az európai szomszédságpolitikát és a bővítési tárgyalásokat (sic). Miközben a következő öt évben nem várható újabb bővítés, Hahn illetékességi területe lesz Ukrajna, amit Federica Mogherini, kül- és biztonságpolitikai főképviselővel együtt, munkamegosztásban visznek majd.

Navracsics Tibor tárcája (erről lásd bővebben külön anyagainkat) annyiban különbözik majd a jelenlegi oktatási és kulturális biztosétól (a ciprusi Andrulla Vasziliu), hogy kiegészül az ifjúsággal és az EU-állampolgársággal is. Utóbbi alatt nem polgárjogi kérdések értendők (azok maradnak az igazságügyi biztosnál), hanem az EU-állampolgársággal összefüggő (határokon átnyúló) jogokkal és lehetőségekkel).

A teljes képhez még hozzátartozik, hogy Juncker testületében is kilenc nő lesz, annyi, amennyi a jelenlegi Bizottságban. Juncker szerint ez ugyan nem előrelépés, de legalább megtartja a jelenlegi létszámot. A leendő elnök tartotta magát ahhoz az ígéretéhez, hogy a számbeli kisebbségben lévő nőknek kiemelt posztokat ajánl a testületében.

Négy európai pártcsalád képviselői alkotják a testületet. 14-en az Európai Néppártból (jobbközép), 8-an a szociáldemokraták (balközép) közül, 5 liberális párti és egy, a brit Jonathan Hill az európai konzervatívok és reformerek képviseletében.