„Albánia példája mutatja, hogy a bővítés élő folyamat”

A tagországok európai ügyi miniszterei keddi ülésükön áldásukat adták a Bizottság javaslatára, hogy az EU adja meg a tagjelölti státuszt Albániának. A döntés nem jelenti még a csatlakozási tárgyalások megkezdését, ennek időpontjáról külön kell majd határozni.

„Nemcsak Albánia, de a Nyugat-Balkán egésze számára is fontos döntés” – értékelte a fejleményt magyar újságíróknak nyilatkozva a miniszterek keddi luxemburgi ülése után Győri Enikő európai ügyi államtitkár. A tanácskozáson amúgy Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter vezette a magyar delegációt, neki azonban a nap során Brüsszelbe kellett utaznia a NATO külügyminiszterek tanácsülésére.

„A tagjelölt státusz megadása demonstrálja, hogy a bővítési folyamat továbbra is élő dolog, és ha van teljesítmény, akkor elismerés is jár vele” – tette hozzá Győri Enikő, aki azt is elismerte ugyanakkor, hogy „persze van még mit tenni”.

Ez egyébként kiderült a döntésről tájékoztató EU-tanácsi nyilatkozatból is, amelyik hosszasan sorolta azokat a területeket, ahol uniós részről további erőfeszítéseket és eredményeket várnak még Tiranától. (Kiemelten említve egyebek között a korrupció elleni küzdelmet, a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás további radikális reformját, valamint a szervezett bűnözés – külön is az embercsempészet, a pénzmosás – elleni fokozottabb fellépést.)

Albánia voltaképpen 2009-ben nyújtotta be csatlakozási kérelmét, azaz minimálisan a tagjelölti státuszra – ami nem egyenlő még a csatlakozási tárgyalások megkezdésével – azóta várt. Az Európai Bizottság először 2012 októberében javasolta a státusz megadását, a tagországok azonban ezt akkor is, 2013-ban is korainak minősítették, és a nyugat-balkáni országban bekövetkező további intézkedésektől és fejleményektől tették függővé a dolgot. A brüsszeli testület tavaly őszi bővítési jelentésében ismét megismételte javaslatát, azzal érvelve, hogy ha vannak is még elmaradások, kimutathatóan sok területen konkrét haladás történt. Az EU-ügyi miniszterek ülése – az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa – minderre válaszul adott most először pozitív választ.

Győri Enikő főként annak fényében tartotta fontos fejleménynek a Tanács döntését, hogy – mint fogalmazott – a bővítési folyamat tekintetében „vannak aggodalomra okot adó jelek”, amennyiben egyes országok inkább háttérbe szorítanának minden, a bővítéssel összefüggő dolgot. „A magyar vélemény továbbra is az, hogy a jól menedzselt bővítés biztonságot és prosperitást teremt”, és ezért magyar részről támogatjuk a folyamat fenntartását – fejtette ki a magyar államtitkár.

Győri ennek illusztrálására arról is beszámolt, hogy a pénteki EU-csúcsra készülő – következő évek legfontosabb prioritásait számba vevő – stratégiai jelentésbe nem kis részt a magyar diplomácia lobbizására is került be a stratégiai célok közé a bővítés. „Az eredeti szövegtervezetben nem szerepelt ilyesmire utalás” – jegyezte meg az államtitkár.

A Herman Van Rompuy nevével fémjelzett négy oldalas „stratégiai program” amúgy a pénteki EU-csúcs egyik kiemelt témája készül lenni. Elviekben e papír tiszte lesz számba venni mindazokat teendőket (az EU előtt álló „tartalmat”), amelyek végrehajtására a következő időszak vezetőit – így most pénteken esetleg máris az Európai Bizottság majdani új elnökének tanácsi jelöltjét is – ki kell majd tudni választani. Emlékezetes, hogy a „Juncker-döntés” kivédésére egyes tagországok egyebek között „először a tartalom” tisztázását szorgalmazzák, mielőtt konkrét személyi döntésekre terelődik a vita.

Győri Enikő amúgy kedvezően értékelte a Van Rompuy-papírt, bár jelezte, hogy a szöveg helyenként „még javításra szorul”. Összességében a dokumentum magyar véleménnyel is egyező módon alapelvnek ajánlja, hogy az EU ott cselekedjen, ahol ennek biztos hozadéka van, mint amilyen a gazdasági növekedés elősegítése, vagy az uniós állampolgárok védelme.

Az államtitkár ugyanakkor arról is beszámolt, hogy egyes kérdéseket egyelőre még vita övez, így mindenekelőtt a személyek szabad mozgásának értelmezését. Győri szerint a szövegben a jelenlegi megfogalmazás ezen a ponton egyelőre még nem kellően pozitív: a mostani hangsúlyok alapján a személyek szabad mozgásához „gyanakvásra okot adó” jogsértések felemlegetése áll az előtérben, ami nem a helyes megközelítés.

De nemcsak ez az egyetlen nyitott értelmezési terület. A keddi ülésen komoly vitát váltott ki a (gazdasági kormányzásban a) „flexibilitás” pontos értékelése. Egyes országok a gazdasági növekedés beindítása szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítanának a konszolidációs politika bizonyos fokú lazításának. Győri ennek kapcsán megjegyezte, hogy „Magyarország mindenféle lazítás nélkül ki tudott jönni a túlzott deficiteljárásból, miközben tizenegy tagország különböző könnyítéseket kapott”.

A csütörtök-pénteki EU-csúcson amúgy további kiemelt témát jelent majd a bel- és igazságügyi együttműködés újabb 5 éves időszakra szóló stratégiai irányelveinek az elfogadása, valamint az energiabiztonsággal és a klímapolitikával összefüggő kérdések áttekintése is.

Győri Enikő az előbbi kapcsán megismételte az igazságügyi miniszterek néhány nappal korábbi ülésén szintén többségi véleményként elhangzott azon álláspontot – szavai szerint ez egyébként nem is magyar, hanem határozott visegrádi vélemény -, miszerint a következő időszakban elsősorban a bel- igazságügyi együttműködés eddigi intézkedéseinek a konszolidációjára kellene helyezne a hangsúlyt, nem pedig a közösségi hatáskörök további bővítésére.

Az energia- és klímapolitika kapcsán a magyar államtitkár mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy különböző idősíkban mozgó kérdésekről van szó: az energiaellátás biztonságának a szavatolása azonnali feladat, míg a klímapolitika keretében 2030-as célokról van szó. A kettő közötti szinergiát nyilván biztosítani kell, de a kettő azonnali közvetlen összekapcsolás nem tűnik helyes megközelítésnek – fejtette ki a magyar államtitkár.

Aki egyúttal megismételte azt a – szavai szerint szintén erőteljes „visegrádi” egyetértést és támogatást élvező – elvárást, hogy a klímacélok teljesítésének értékelése „technológia semleges” legyen, azaz ne csak a zöldenergia, hanem például az atomenergia is elismert forrásnak számíthasson a végrehajtás tekintetében. A magyar politikus szavaiból kitűnt, hogy ez ügyben jelenleg még vita folyik, de mint fogalmazott, a vonatkozó álláspont olyan befolyásos országok véleményével találkozik, mint Nagy-Britannia, vagy Franciaország.