Catherine Ashton ismét Kijevben tárgyalt

Az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn Kijevbe utazott, ahol tárgyalásokat folytatott az ukrán politikai válság megoldása, valamit a gazdaság stabilitás visszanyerése érdekében nyújtandó uniós segítségről.

Múlt hét csütörtökön az uniós külügyminiszterek rendkívüli ülésének napirendjén az ukrán válság szerepelt, Ashton arra hívta fel a figyelmet, hogy folytatni kell a párbeszédet Ukrajna egységének és területi integritásának megőrzése érdekében.

Ukrajna ideiglenes vezetése ígéretet tett arra, hogy az országot visszavezeti az EU-integráció felé mutató útra. A Moszkva által támogatott elnök, Viktor Janukovics menesztését követően új választásokat írtak ki május 25-re, ugyanarra a napra, mint amikorra az Európai Parlamenti választások esnek. A jelenlegi ügyvivő államfő, Alekszandr Turcsinov vasárnap elmondta, hogy az új ukrán vezetés olyan alapokra kívánja helyezni kapcsolatát Oroszországgal, amelyben hangsúlyt kap Ukrajna nyugati (uniós irányba tartó) választásának lehetősége. Oroszország vasárnap a „romló kijevi helyzetre” tekintettel, konzultációs céllal visszahívta ukrajnai nagykövetét, Mihail Zurabovot.

Az EU pénzügyi támogatást ígért az új kormánynak, és újra kívánja éleszteni a Janukovics által orosz nyomásra novemberben elutasított kereskedelmi megállapodást, amely döntés a belpolitikai válsághoz, végül pedig múlt héten 82 ember halálához és Janukovics menesztéséhez vezetett.Várhatóan az előrehozott májusi választások után létrejövő új ukrán kormány tárgyalhat majd az uniós társulási és szabadkereskedelmi megállapodás aláírásáról. Oroszország kilátásba helyezte, az országból érkező árukat terhelő importvámok felemelését, amennyiben Kijev megköti a társulási és szabadkereskedelmi egyezményt.

Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn többek között azzal a céllal érkezett Kijevbe, hogy egy nagyobb összegű nemzetközi pénzügyi támogatási csomagról tárgyaljon. A támogatás részét képezné az a 20 milliárd eurós összeg is, amit a társulási és a szabadkereskedelmi megállapodás végrehajtásához folyósítanának Kijevnek, a megállapodás aláírását követően. Ezen túlmenően az IMF további 15 milliárd dollárral, valamint kétoldalú kormánykölcsönökkel is támogatná Kijevet.

Jurij Kolobov, ukrán ügyvezető pénzügyminiszter 35 milliárd dollárt kért nyugati partnereitől az államcsőd elkerülése érdekében, amelynek első részletét két héten belül meg kéne kapnia az országnak. Ezt a segítséget Ukrajna elsősorban Lengyelországtól és az Egyesült Államoktól várná. A helyzet sürgető mivoltára tekintettel nemzetközi donorkonferencia összehívására is sor kerülhet, amelyen az EU tagjai, az Egyesült Államok, a Nemzetközi Valutaalap és más pénzügyi intézmények képviselőinek részvételére is számítana Ukrajna.

A múlt heti események nyomán vasárnap az Egyesült Államok is felajánlotta segítségét Ukrajnának. A piacokon pánikot váltott ki Ukrajna adóssággal terhelt gazdaságának állapota, a kötvényhozamok meredeken emelkedtek és az ukrán fizetőeszköz értéke jelentősen romlott az elmúlt hetekben. Jacob Lew amerikai pénzügyminiszter a G20-ak Sydney-ben tartott találkozójának mentén egyeztetett orosz partnerével, Anton Siluanov-val, Janukovics kormányfő szombati „kiszavazását” követően. Lew hangsúlyozta, az Egyesült Államok kész segítséget nyújtani Ukrajnának a gazdasági stabilitás visszanyerése, valamint a demokrácia útjára való visszatérés kapcsán bevezetendő reformok tekintetében.

A kedélyek borzolódását fokozza, hogy az ukrán parlament vasárnap eltörölte az államnyelvvel kapcsolatos, a kisebbségi nyelvek használatára vonatkozó, 2012-ben elfogadott törvényt, amellyel megszűnt az orosz nyelv regionális státusa is. A döntés az ukrajnai magyar kisebbséget is érinti.