Vajdasági magyar pártok is küzdenek a mandátumokért

Szerbiában március 16-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak. Mostanáig 11 választási listát adtak át a szerbiai köztársasági választási bizottságnak. Ezeken a listákon összesen 33 párt, mozgalom, egyesület, szövetség és szakszervezet képviselőinek a neve szerepel. Egyes becslések szerint azonban akár 50-re is nőhet azoknak a politikai szervezeteknek a száma, amelyek indulnak a rendkívüli választáson.

Az eddigi egyik legrövidebb ideig tartó kampányidőszakba máris belevágtak a pártok. A Szerb Haladó Párt (SNS) minden közvélemény-kutatás szerint a legnagyobb támogatottsággal rendelkezik, sőt a Faktor plus majdhogynem abszolút többséget jósol a pártnak, a 250 mandátumból 117-et. Ezen felmérés alapján a második helyen az SPS-PUPS-JS koalíciója lenne 37 képviselővel, míg a Dragan Dilas vezette Demokrata Párt (DS) harminc helyet szerezne meg. Boris Tadic újonnan alakult pártja, az Új Demokrata Párt (NDS) 22 képviselői helyet szerezhetne meg, a Szerbiai Demokrata Párt (DSS) húszat, a Liberális Demokrata Párt (LDP) pedig 14-et, derül ki a Faktor plus felméréséből.

Aleksandar Vucic a haladók vezetője, vélhetően a soron következő kormányfő gazdasági és politikai stabilitást ígér. A munkahelyteremtésre, a nyugdíjasok védelmére, a szervezett bűnözés valamint a korrupció elleni küzdelemre szeretnének elsősorban fókuszálni.

Vajdasági magyar pártok a választáson

Az idei választás alkalmával sem sikerült közös magyar összefogással nekiindulni a választásoknak, noha kezdeményezések voltak eziránt. A legnagyobb vajdasági magyar pártnak, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) a listaállításhoz szükséges több mint tízezer aláírást egyedül is sikerült összegyűjtenie és átadnia, a választáson az ötös szám alatt fognak szerepelni. A választási lista élén Pásztor Bálint, a párt köztársasági képviselőcsoportjának vezetője áll. A jelenlegi öt parlamenti mandátumukat mindenképp szeretnék megtartani, ehhez körülbelül hetvenezer szavazatot kell kapniuk. A következő időszakban a hatalmi többségből szeretnének politizálni, a magyar kisebbségek érdekérvényesítése szempontjából ez előnyösebb lehet.

A VMSZ programja – az EU-csatlakozás, a gazdaság- és térségfejlesztés, a magyar hangsúlyú egészségügy, a falugondnok- és falugazdász-hálózat kiépítése, az Magyar Nemzeti Tanács (MNT) stratégiai programjának segítése – a nemzeti érdekérvényesítést célozza. Pásztor Bálint reményét fejezte ki, hogy a négyéves mandátum elején a parlament elé kerülhet a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítása, melyet két alkalommal tűznének napirendre: először a megválasztás szabályai, másodszor pedig a hatáskörök módosulnának olyan értelemben, hogy tiszteletben tartanák az alkotmánybírósági döntést, de nem sérülnének a kulcsfontosságú hatáskörök. Reményét fejezte ki, hogy a vajdasági statútum kérdése is a parlament elé kerül az alkotmánybírósági döntés hatályba lépését megelőzően, s hogy a következő mandátum idején kezdetét veheti a jelenlegi alkotmány felülvizsgálatának a folyamata is.

Varga László képviselőjelölt elmondta, az európai integráció folyamata kétségkívül meg fogja határozni az előttünk álló éveket. Varga szerint nagy kihívást jelent ez az időszak, hiszen a Magyarországgal szomszédos államokban élő magyar közösségek tapasztalata azt mutatja, hogy azokat a kisebbségi kérdéseket, melyeket az uniós csatlakozás pillanatáig nem sikerül megoldani, a tagfelvétel után már szinte lehetetlen lesz orvosolni. A mezőgazdaság területén az egyik legégetőbb problémát a szabad földvásárlás jelenti majd, mely az uniós tagállamok polgárait is megilleti 2017. szeptember elsejétől. Fremond Árpád elmondása szerint a VMSZ célja lesz némileg változtatni a helyzeten, még akkor is, ha a stabilizációs és társulási egyezményt már nem lehet korrigálni.

Nemzeti Közösségek Listája

Kisebb támogatói bázissal rendelkező magyar pártok se az anyagi se a szervezeti feltételeket egyedül nem tudták volna előteremteni, így néhányan összefogtak. A Nemzeti Közösségek Listája néven ötpárti kisebbségi koalíció alakult a március 16-ai voksolásra. A koalícióban három magyar párt szerepel, a Magyar Remény Mozgalom (MRM), a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Magyar Egység Pártja (MEP), rajtuk kívül jelen vannak a bosnyákok képviselői, a Bosnyákok Demokratikus Közössége valamint a horvátok képviseletében, a Horvátok Demokratikus Közössége. László Bálint (MRM), Rácz Szabó László (MPSZ) és Szmieskó Zoltán (MEP) bíznak a Listában.

Az MPSZ már két éve is a kisebbségi koalíció részként mérettette meg magát a választásokon. Rácz Szabó László elmondása szerint pártja az eddigi jó tapasztalatok és kiváló együttműködés miatt csatlakozott ismét a koalícióhoz. Szerinte a Nemzeti Közösségek Listája megmaradt a magyarok számára második legelőnyösebb lehetőség: összefogás azokkal, akik ugyanabban a cipőben járnak. „Az MPSZ ezt választotta. A szabadságot, a kiállást magunkért, így ugyanis nagyobb megbecsülésre tehetünk szert a szerbek szemében. Ez megmenthet bennünket. Egyszersmind egy teljesen új koncepciót építünk, tudván, hogy Szerbia lakosságának 30-35%-a nem szerb. Ha mind összefognánk, jobb esetben akár 80-100 képviselőnk is lehetne” – nyilatkozta Rácz Szabó.

László Bálint elégedettségének adott hangot, hogy létrejött a koalíció, nyomatékosítva, hogy a nemzeti kisebbségek problémái megegyeznek egymással és kisebbségi érdeket legeredményesebben kisebbségi párt képviselhet, több kisebbségi párt pedig hatványozottan képes érvényesíteni ezen közösségek érdekeit. A koalíció nem csak a magyar közösség, hanem minden egyéb szerbiai nemzeti kisebbség számára alternatívát kíván felkínálni, mutatott rá László, majd kifejtette: hiszi, hogy ha a vajdasági magyarság él szavazati jogával és voksával a közös kisebbségi listát támogatja, akkor egészen új dimenziói nyílhatnak meg a magyar érdekképviseletnek és jogérvényesítésnek.

Ami magát a listát illeti, az még nem állt össze, egyelőre csak az biztos, hogy az első két hely a BDK-t, a harmadik hely az MRM-et, a negyedik a HDK-t, az ötödik az MPSZ-t, a hatodik pedig az MEP-t illeti meg.