A zöldek is megtalálták a frontembereket az EP-választásra

A német Ska Keller és a francia José Bové lesznek az európai zöldek frontemberei a május végi EP-választásokon, illetve a párt jelöltjei is a Bizottság élére, miután ők kapták a legtöbb szavazatot az internetes „előválasztáson”.

Ska Keller, a német Zöld Párt fiatal csillaga és a globalizáció-ellenes akcióival korábban botrányokat kavart egykori agrárgazda, a francia José Bové a befutói annak az online szavazásnak, amelynek során az európai zöldek kiválasztották azt a két politikust, akik a pártcsalád jelöltjeinek számítanak majd a közelgő EP-választásokon az Európai Bizottság elnöki posztjára.

A zöldek az összes pártcsalád közül egyetlenként tartottak amerikai típusú elektronikus előválasztást, amelynek keretében közel 23 ezren adták le szavazatukat. Az internetes szavazás Ska Keller és José Bové fej-fej melletti versenyét hozta: az előbbi 11791, utóbbi 11726 támogató voksot kapott. Ezzel az eredménnyel magabiztosan maguk mögé utasították a másik két jelöltet, a német Rebecca Harmst, aki a zöldek EP-frakciójának társelnöke, és az olasz Monika Frassonit, az európai zöldpárt elnökét.

A négy politikus az elmúlt két és fél hónapban a tagállamokban személyesen, és internetes fórumokon is kampányolt, programot vázolva fel, amelynek mentén politizálnának a következő öt évben. Bár a zöldek jelöltjének lényegében nincs esélye a bizottsági elnöki poszt megszerzésére (éppen ezért nem is döntöttek egyetlen csúcsjelölt mellett), a két politikus ettől függetlenül a pártcsalád hivatalos jelöltjeként, frontembereként vesz mostantól részt a kampányban.

„Várakozással tekintek az izgalmas választási kampány elébe. Csúcsjelöltként a mi feladatunk lesz az, hogy európai dimenziót vigyünk a tagállami zöld pártok nemzeti kampányaiba. Ennek során a zöldek egyértelművé teszik majd, hogy melyek a mi alternatíváink Európa számára. Ezek: igazságos és zöld kiút a válságból; a fiatalok munkanélküliségi problémájának a középpontba állítása; a menekültek és a bevándorlók jogainak védelme; szabad kereskedelem helyett igazságos kereskedelem; ambiciózusabb klímacélok és több demokrácia” – közölte a fiatal német képviselő hölgy.

„A kampányom egy olyan Európa mellett tör lándzsát, amely megvédi a nőket és a férfiakat a munkahelyeket és a környezetet tönkre tévő globalizációtól. Elkötelezett vagyok egy olyan Európa mellett, amely gyakran fenyegetett demokratikus értékeket, a szolidaritás és az emberi jogok eszméjét védelmezi. Olyan Európát akarok, amely egy zöld New deal előmozdítása és megfelelő büdzsé révén fordít hátat a társadalmi, ökológiai és gazdasági válságnak. Több és jobb Európára van szükségünk” – jelentette ki José Bové.

Reinhard Bütikofer, az Európai Zöld Párt társelnöke szerint a zöld előválasztás üzenete, hogy a polgároknak nagyobb beleszólást kell adni a vezetők kiválasztásába. „Együtt megmutattuk, hogy van lehetőség páneurópai vitára. Nem csak tíz országban szerveztünk vitákat, de még több tagállam polgárai kapcsolódtak be a vitába az interneten keresztül” – hangsúlyozta a német nemzetiségű EP-képviselő.

Az Európai Néppárt kivételével a nagyobb pártcsaládok már megnevezték azt a politikust, aki a párt hivatalos jelöltje lesz a Bizottság élére, egyúttal pedig frontembere is az EP-választásokon. A szocialisták frontembere a német Martin Schulz, míg a liberálisoké a belga Guy Verhofstadt. A zöldeknél Ska Keller és José Bové, az Egyesült Baloldal részéről pedig a görög Alekszisz Ciprasz száll ringbe. Az Európai Néppárt március 6-7-i dublini ülésén dönt a közös jelöltről.

Közülük annak a pártnak a jelöltje pályázhat a legnagyobb eséllyel José Manuel Barroso november 1-től megüresedő székébe, amelyik a május végi EP-választáson a legtöbb szavazatot kapja. Bár még ez sem biztos, hiszen a Lisszaboni szerződés vonatkozó cikkének értelmében az Európai Tanácsnak az EP-választások eredményének figyelembe vételével kell valakit jelölnie majd a posztra. Egyesek szerint ez elvileg azt is jelentheti, hogy a választás után a legnagyobb számú parlamenti képviselőt maga mögött tudó jelölt lehetne a befutó, azzal, hogy egy többségi koalíció sorakozik fel mögötte.

Az állam- és kormányfők dolga lesz ugyanakkor a kiválasztás, és legalábbis a leendő elnök személyére talán a legnagyobb befolyással bíró tagállam vezetője, Angela Merkel német kancellár már több ízben is lenyilatkozta, hogy nem lehet automatizmus a választások végeredménye és a személy kiválasztása között.