Új egyezményt ütött nyélbe a Világkereskedelmi Szervezet

„Megmentettük a Kereskedelmi Világszervezetet”– ezekkel a szavakkal kommentálta az Európai Unió kereskedelmi biztosa a Bali szigetén kötött globális kereskedelemkönnyítési megállapodást, aminek végrehajtásához 400 millió euróval járul hozzá a következő öt évben az EU. A kereskedelemkönnyítés becslések szerint évente 325 milliárd eurónyi megtakarítást eredményez majd a fejlődő országoknak.

„Megmentettük a WTO-t”! Ezekkel a szavakkal kommentálta Karel de Gucht, az EU kereskedelmi biztosa a december 6-án Bali szigetén elért globális megállapodást a kereskedelemkönnyítésről. A több mint egy héten át tartó és az utolsó pillanatig nyílt tárgyalások sikeres lezárása elől akkor hárult el az utolsó akadály is, amikor kompromisszumra sikerült jutni az utolsó vitatott kérdésről, India élelmiszerbiztonsággal összefüggő aggodalmairól.

„A Bali-csomag valamennyiünk számára előnyös lesz, de főleg a legszegényebb országokban nyomorban tengődő emberek milliói számára. Nagy megkönnyebbülés számomra, hogy a mai nap a WTO visszatérését jelenti a multilaterális jelentéktelenné válás árnyékából a többoldalú fellépés és siker rivaldafényébe. Ma megmentettük a WTO-t és a Bali csomagot” – jelentette ki Karel de Gucht.

Az OECD definíciója szerint a kereskedelemkönnyítés a nemzetközi import és exporteljárások (alapvetően a nemzetközi határátlépési eljárások) egyszerűsítését és harmonizálását jelenti, legyen szó a vámeljárások modernizálásáról, az adminisztratív terhek (például vámnyilatkozatok) csökkentéséről, a vámhivatalnokok jobb képzéséről és a folyamat elektronizálásáról. Mindennek végső célja pedig a kereskedelem megkönnyítése és gyorsabbá tétele.

A fejlődő országok többségénél a vámeljárások a kereskedelmi tranzakció összköltségének a 4-5 százalékát teszik ki. Az iparosodott országokban az ipari termékekkel folytatott kereskedelem átlagos költsége ezzel szemben a tranzakció teljes költségének csak 3,8 százalékát éri el. Az OECD-hez tartozó legfejlettebb országok átlagosan öt dokumentumot kérnek a vámhatáraikon a külső szállítóktól, és a vámeljárás átlagosan tíz napot vesz igénybe, konténerenként 735 eurós költséggel. Az afrikai országok ezzel szemben átlagosan kétszer annyi dokumentumot kérnek, 35 napot vesz igénybe a kiviteli és 44 napot a behozatali engedély megszerzése, a konténerenkénti átlagos költség pedig az exportnál 1285 euró, míg az import esetében 1535 euró.

Az OECD becslése szerint a világkereskedelem költségeinek 1 százalékkal való lefaragása közel 30 milliárd euróval növelheti évente a globális bevételeket, és ennek a nyereségnek a 65 százaléka a fejlődő országokban jelenne meg.

A most megkötött kereskedelemkönnyítési egyezménnyel együttjáró teljes megtakarítást a fejlődő országok számára éves szinten 325 milliárd euróra becsülik. Az OECD szerint egy ambiciózus kereskedelemkönnyítési megállapodás 10 százalékkal csökkentheti a kereskedés összköltségeit a fejlett gazdaságok, 13-15,5 százalékkal pedig a fejlődő gazdaságok számára.

A megállapodás célja a globális együttműködés fokozása vámterületen, amibe beletartozik a modern vámtechnikák és technológiák alkalmazásának támogatása, az áruk be- és kiléptetésére vonatkozó eljárások egyszerűsítése, nemzetközi sztenderdek bevezetése a vámeljárások és a kereskedelem területén, a vámeljárások elektronikus alapokra helyezése és egyéb intézkedések, amik meggyorsíthatják az áruk áramlását.

A kereskedelemkönnyítési megállapodás végrehajtása ugyanakkor pluszköltségeket von maga után, főleg a fejlődő országok számára. Az OECD három-öt éves idősíkban átlagban 11,6 millió euróra becsüli országonként ennek a költségeit. Ezek túlnyomó része, 70-90 százaléka a dokumentumok benyújtására szolgáló egyablakos rendszer meghonosításából, az ehhez kapcsolódó eszközök beszerzéséből és az azt működtető stáb kiképzéséből származna. Az eljáráshoz kapcsolódó plusz költségek állítólag országonként nem haladnák meg az 1 millió eurót. Száz országra kivetítve tehát 100 millió euró körül lehet a számla az eljárásokkal összefüggésben. Mindent egybevetve ötéves viszonylatban 1 milliárd euró lehet a megállapodás végrehajtásának a teljes költsége.

Az Európai Unió ebből egymaga 400 millió eurót kész folyósítani a következő öt évben, ami tehát a szükséges pénz körülbelül egyharmada. Az EU emellett kész további 30 millió euróval hozzájárulni ahhoz az egyszeri „gyorsfinanszírozási” kerethez, ami a sürgősségi intézkedések költségeit fedezné a fejlődő országokban.

Az uniós hozzájárulást részben az EU-büdzséből , részben pedig az Európai Fejlesztési Alapból (EDf) finanszírozzák majd.

A legújabb WTO-csomagnak a harátokon átnyúló kereskedelem megkönnyítése és a fejlesztéspolitika mellett a mezőgazdasági termékek kereskedelme is része volt, ideértve az élelmiszerbiztonságot, az exportversenyt és más vámtarifákkal összefüggő kérdéseket.