Brüsszel kész lesújtani a horvátokra

Az uniós támogatások egy részének megvonásával szankcionálhatja az Európai Bizottság már a közeljövőben Horvátországot az európai elfogatóparanccsal összeegyeztethetetlen törvény visszavonásának elmulasztása miatt – közölte kedden Viviane Reding, az EU igazságügyi biztosa.

Horvátországnak már csak néhány napja maradt hátra egy Brüsszel által követelt törvénymódosítás elfogadására, ellenkező esetben a csatlakozási szerződés vonatkozó paragrafusának értelmében szankciókra számíthat.

Ezt erősítette meg kedden az Európai Bizottság igazságügyekért felelős tagja, aki közölte, hogy Brüsszel uniós támogatások megvonásával és pénzügyi kötelezettségvállalások elhalasztásával büntetheti Zágrábot, ha az nem lép sürgősen. Értesüléseink szerint a schengeni felkészülésre szánt uniós támogatásokat (ún. schengeni eszközt) sújthatja a felfüggesztés.

Horvátország azzal hívta ki a Bizottság neheztelését, hogy a parlament alig néhány nappal az ország csatlakozása előtt elfogadott egy törvényt, ami időben jelentősen szűkíti az európai elfogatóparancs alkalmazásának lehetőségét. A törvényt feltételezések szerint a jugoszláv és később a horvát titkosszolgálat egykori vezetőjére szabták. Viviane Reding bizottsági alelnök szerint a június végén módosított törvény összeegyeztethetetlen az ország uniós tagságával, éppen ezért felszólította Zágrábot, hogy korrigálja a jogszabályt.

A horvátok erre késznek is mutatkoznak, ám a legutóbbi zágrábi nyilatkozatok szerint a módosítás legkorábban csak jövő júliusban léphetne hatályba, amit Reding biztos elfogadhatatlannak tart. „Ha a parlament alig néhány nappal a tagság előtt képes volt egy ilyen törvény elfogadására, akkor nem okozhat gondot számára annak gyors visszavonása sem” – jelentette ki kedden újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság alelnöke.

Reding hozzátette, hogy ezek után nincs sok kétség afelől, hogy a Bizottság intézkedéseket foganatosít Zágrábbal szemben. Az erről szóló döntés állítólag már készen áll, a szankciók a schengeni követelményeknek való megfelelésre az EU által Zágrábnak folyósított támogatások (jövőre 80 millió euró) felfüggesztését jelentik majd. Reding szerint a biztosi testület már megadta a felhatalmazást erre, bár úgy tudni, hogy horvát kollégája, Neven Mimica vitatja ezt az értelmezést.

A szankciókat az EU-horvát csatlakozási szerződés 39-ik cikke alapján alkalmaznák. Ez lenne az első alkalom, hogy az EU egy újonnan csatlakozó országgal szemben beélesítené az úgynevezett bel- és igazságügyi védzáradékot.

A döntés bejelentése előtt ugyanakkor a Bizottságnak még a tagállamok véleményét is ki kell kérnie, ám a döntést ez nem befolyásolja, az Brüsszel kezében van.

A Bizottságnál az úgynevezett lex Perkovic ütötte ki a biztosítékot. A horvát csatlakozás előtt néhány nappal elfogadott törvénymódosítás ugyanis a jugoszláv, majd a horvát titkosszolgálat egykori vezetőjének, Joszip Perkovicnak a megvédésére irányul. Úgy tudni, hogy Perkovic-csal szemben elegendő bizonyítékot gyűjtött össze a német ügyészség egy korábbi gyilkossági üggyel kapcsolatban, így már csak idő kérdése, hogy európai elfogatóparancsot adjanak ki ellene.

A szóban forgó horvát törvénymódosítás értelmében ugyanakkor az elfogatóparancsot nem alkalmaznák a 2002. augusztusa előtti cselekmények elkövetőire, így a legmagasabb politikai kapcsolatokkal rendelkező egykori titkosszolgálat-vezetőt sem lehetne kiadni.

Zágráb arra hivatkozik, hogy az elfogatóparancs elfogadásakor az akkori tagállamok élhettek egy ehhez a dátumhoz kötött derogációval, ami azonban azóta lejárt. Az idén július elsején csatlakozó Horvátországra azonban nem vonatkozik ez a passzus. Horvátország 2010-ben el is fogadott egy, az uniós szabályokkal összhangban lévő törvényt, amit azonban néhány nappal a csatlakozás előtt „fű alatt” módosított.

Megfigyelők szerint a módosítandó törvény hatályba lépésének halogatásával az a zágrábi kormány célja, hogy időt nyerjen a horvát titkosszolgálat volt vezetőjének.

Viviane Reding nonszensznek nevezte azt a feltételezést, hogy politikai motivációk alapján ítélné el a szociáldemokrata horvát kormány lépését. Egy erre vonatkozó kérdésre a magyar kormánnyal példálózott, amellyel egyazon pártcsaládba tartozik, ez mégsem akadályozta meg abban, hogy fellépjen vele szemben.