A hidegháború leng még be minket

A nemzetközi közösségnek 22 év sem volt elegendő idő egy hatékony euró-atlanti biztonsági rendszer létrehozására, aminek fő okát a bizalomhiányban és a hidegháborús gondolkodás fennmaradásában jelölték meg egy új biztonsági koncepciót kidolgozó korábbi vezető amerikai, európai és orosz politikusok Brüsszelben.

Az elmúlt évtized világpolitikájának több aktív alakítója is élesen bírálta egy brüsszeli konferencián a nemzetközi közösség képtelenségét a hidegháború vége óta egy hatékony euró-atlanti biztonsági rendszer létrehozására.

„Huszonkét évvel a hidegháború után sem jött létre egy hatékony biztonsági stratégia az euró-atlanti térségben” – kifogásolta a German Marshall Alapítvány brüsszeli rendezvényén Des Browne korábbi brit védelmi miniszter. Igor Ivanov, aki 1998 és 2004 között volt Oroszország külügyminisztere, arra mutatott rá, hogy még mindig sok elvarratlan ügy maradt örökségként a hidegháború időszakából, és szerinte számos európai konfliktus még mindig a hidegháborúban gyökerezik.

Az orosz diplomácia egykori irányítója számára a szíriai válság látványosan demonstrálja a globális válságkezelés csődjét. „Ami ebben az országban történik, az nem csak a szíriai nép tragédiája, hanem a nemzetközi közösségé is. Ha ezt nem vagyunk képesek megoldani, hogyan nézzünk szembe még ennél is súlyosabb válságokkal?” – tette fel a kérdést a biztonságpolitikai kérdésekre szakosodott Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának elnöke.

Sam Nunn, korábbi tekintélyes szenátor, a nukleáris biztonság és a leszerelési ügyek szakértője pedig a bizalom hiányát tartja a biztonság elérése legfőbb akadályának, ami a politikai és katonai együttműködést az euró-atlanti térségben aláássa.

A három befolyásos korábbi politikus a német Wolfgang Ischingerrel kiegészülve a társelnökei a biztonsági kérdésekkel foglalkozó müncheni konferencián két évvel ezelőtt elindított kezdeményezésnek, ami egy új, kölcsönös biztonsági modell felvázolására vállalkozott az euró-atlanti térségben.

A tekintélyes európai, orosz és amerikai egykori és aktív politikusokat, katonai vezetőket és biztonsági szakértőket, összesen 33 főt tömörítő csoport múlt héten Brüsszelben mutatta be jelentését és ajánlásait. Ebben egy, a legmagasabb helyről, állam- és kormányfői szintről kapott mandátummal rendelkező, állandó és átfogó párbeszéd formájában működő mechanizmus létrehozására tesznek javaslatot, amely egy dinamikus folyamaton keresztül a biztonság központi kérdéseit járná körül egy előre lefektetett menetrend alapján.

A politikusok, politikai és katonai szakértők, valamint a közvélemény bevonásával létrehozandó struktúra előre meghatározott iránymutatások figyelembevételével, előre rögzített menetrenddel és kézzelfogható eredmények elérésére fókuszálva működne. A folyamatban megcélzott speciális intézkedések megvalósításához nem lenne feltétlenül új, jogilag kötelező szerződésekre szükség, bár azok hozzájárulhatnak ilyen szerződések megkötéséhez is.

A jelentés szerzői szerint egy új Euró-atlanti Biztonsági Fórum jöhetne létre a fent említett speciális lépések végrehajtására.

A csoport elképzelései szerint hat prioritási területen kezdődhetne meg a párbeszéd és a munka. Ezek: a nukleáris fegyverzetek-, a rakétavédelem, a taktikai fegyverek-, a hagyományos erők csökkentése, a kíberbiztonság és a világűr. Mindegyik területen 1-5 évre, illetve 6-15 éves intervallumra szóló célokat és munkatervet rögzítenének.