Merkel Schrödert teszi felelőssé a görög válságért

Angela Merkel elődjét, Gerhard Schrödert teszi felelőssé az egyre reménytelenebb görög helyzetért – derült ki a kancellárasszony kedd esti kampánybeszédéből. Úgy tűnik, hogy a német választások közeledtével a görög-téma egyre inkább a választások központi témájává avanzsálódik.

Kezdenek elszabadulni az indulatok Görögország pénzügyi gondjai körül. A görög állam eddig két mentőcsomag keretében 240 milliárd eurónyi hitelt kapott, amiből Németország összesen több mint 50 milliárd eurót fizetett, az eurózóna tagállamai közül a legtöbbet. A német hozzájárulást eddig is heves viták kísérték, a választási hajrában viszont mind a CDU, mind az SPD politikai tőkét szeretne kovácsolni a görög-témából.

Angela Merkel kedd esti rendsburgi (Schleswig-Holstein) beszédében egyenesen a legutolsó szociáldemokrata kancellárt, Gerhard Schrödert tette felelősség az egyre reménytelenebb görög helyzetért. „Schröder kancellár vette fel Görögországot az eurózónába és hígította fel a Stabilitási Paktumot. Mindkét dolog alapvetően hibás volt, és a mai nehézségek egyik fő kiindulási pontja”- mondta a kancellár. Görögországot anno „egyáltalán nem szabadott volna felvenni az eurózónába”- érvelt Merkel.

A kancellárasszony keddi kijelentésével üzent Peer Steinbrücknek, aki legutóbb azzal vádolta meg a német kormányt, hogy az euróválságot a németek pénztárcájából akarja kifizetni. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter is megszólalt az ügyben – aki múlt heti kijelentésével ismét nagy vihart kavart –, aki szerint az SPD trükközik a számokkal. „Összekeverik a bruttót a nettóval”- jelentette ki Schäuble, reagálva az SPD azon kijelentésére, hogy a görög államnak 2020-ig további 77 milliárd euró fog kelleni, hogy elkerülje az összeomlást. Schäuble szerint az elkövetkezendő években maximum 11 milliárd euróra lesz szüksége a görögöknek, mondta mindezt Giannis Stournaras görög pénzügyminiszter számításaival összhangban, aki szintén 10-11 milliárd euróval számol.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a Stabilitási és Növekedési Paktum legnagyobb megszegője nem a hellén állam, hanem a Franciaország és Németország volt fegyelmezetlen költségvetési politikájuk miatt. A görög felvétel kapcsán pedig érdemes megjegyezni, hogy ahhoz nem csak az kellett, hogy a görögök kicicomázzák költségvetési adataikat (lényegében meghamisították), hanem az is, hogy Brüsszelben (ahol jól tudták, hogy mit csinálnak a görögök) szemet hunyjanak e fölött. A föderalista szimbolika okán akkoriban a gazdasági realitások másodlagosnak számítottak a politikai érdekek mellett.