Szokatlanul éles hangú üzenetváltás kezdődött Brüsszel és Zágráb között, miután az Európai Bizottság megtorlással fenyegette meg az újonnan csatlakozott államot. Az ok az Európai Elfogatóparancs időbeli hatályának egyoldalú megváltoztatása volt, mely által Horvátország továbbra is ideális búvóhely marad azok számára, akik a nyolcvanas években nyugaton politikai gyilkosságokat követtek el. Mivel Brüsszel gyilkosok rejtegetésével vádolta Horvátországot, maga Zoran Milanović miniszterelnök szólalt meg, minden színvonalon alulinak nevezve a Bizottság stílusát. Az események azonban akár a zágrábi kormányt is válságba sodorhatják, hiszen a koalíciós partnerek álláspontja merőben eltér az ügyben. A felek jelenleg egymást vádolják.
Az Európai Unió tagállamai között már hosszú ideje érvényben van az úgynevezett Európai Elfogatóparancs, mely a tagok közötti hosszas kiadatási eljárásokat hivatott kiküszöbölni. A rendelkezés értelmében egy az EU területén kiadott elfogatóparancs minden tagország területén érvényes. Ez a szabály Horvátország csatlakozási tárgyalásainak is részét képezte és azt Zágráb el is fogadta.
Ennek ellenére az EU-hoz való csatlakozás előtti utolsó parlamenti ülésnapon a Szábor egy meglehetősen ellentmondásos törvényt hozott. A közbeszédbe csak „lex Perković“ néven bekerült szabály kizárja az Európai Elfogatóparancs alkalmazását Horvátország területén a 2002 augusztusa előtt elkövetett bűncselekmények esetében. A kormány szándékait a közvélemény is kérdésesnek tartotta, ezért kapta közismert nevét a Josip Perković, volt jugoszláv titkosügynök (majd a független Horvátország első elnökének munkatársa) nyomán, akit a német bíróságok egy 1983-ban az akkori Nyugat-Németországban elkövetett politikai gyilkossággal gyanúsítanak.
Németország ennek kapcsán kérte Zágrábtól a férfi kiadatását, melyet azonban az új törvény lehetetlenné tesz. Németország végül az Európai Bizottsághoz fordult segítségért, a testület pedig augusztus 23-ig adott haladékot Horvátországnak, hogy válaszoljon a vitás kérdésekre. A válasz azonban nem érkezett meg.
Brüsszel: Horvátország gyilkosokat rejteget
Miután az Európai Bizottság nem kapta meg a várt választ Orsat Miljenić horvát igazságügyi minisztertől, elkezdődött az adok-kapok. Brüsszel ugyanis gyilkosok rejtegetésével vádolta meg Zágrábot, valamint további intézkedésként pénzügyi források megvonásával fenyegetőzött.
„A horvát fél lépése azt jelenti, hogy olyan bűnözők, akiket azzal gyanúsítanak, hogy a kommunista rezsim idején más országok területén horvát emigránsokat gyilkoltak meg, továbbra is biztonságban vannak a horvát határokon belül. Ezért Reding biztos a jövő héten az egész Bizottság elé fogja tárni az ügyet és a horvát csatlakozási szerződés 39. cikkelye alapján további lépéseket fog javasolni” – tájékoztatott Mina Andreeva, a Bizottság szóvivője.
Zágráb először: Hogy merészeli a Bizottság megvádolni Horvátországot?
Zoran Milanović miniszterelnök (Horvát Szociáldemokrata Párt, SDP) először ausztriai látogatása közben reagált az esetre. A kormányfő szerint a kormány az elkövetkező hetekben biztosan nem fog foglalkozni a „lex Perković“ ügyével. A minisztérium majd megválaszolja a levelet, Horvátország pedig tovább fog lobbizni annak érdekében, hogy az unió tagállamai az Elfogatóparancs tekintetében is egyenlő jogokkal bírjanak – mondta.
Horvátországba hazatérve azonban Milanović is kifakadt a Bizottság ellen. A miniszterelnök varasdi látogatásakor már azzal vádolta a testületet, hogy tulajdonképpen a horvát ellenzéket támogatják. „Olyat, amit tegnap hallottunk, soha nem volt alkalmunk hallani. Nemcsak pontatlanság, de alatta van minden kommunikációs színvonalnak. Így még az ellenséggel sem szokás beszélni” – rohant ki megszólalásában a kormányfő. Milanović szerint a horvát népet manipulálják és a Bizottságban olyan szavakat lehetett hallani, melyek kimondottan a horvát ellenzék szótárából valóak.
Zágráb másodszor: a külügyminiszter hátba támadja saját kormányát
Egészen más hangot ütött meg Vesna Pusić miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter (Horvát Néppárt, HNS). A liberális néppárti miniszter a Horvát Televízió adásában kollégáinak teljesen ellentmondva arról beszélt, hogy Horvátországnak az Európai Elfogatóparancs ügyében is tartania kell magát a közösségi előírásokhoz.
„Igaz, hogy azon országok, melyek már 2002-ben (uniós) tagok voltak, eldönthették, időkorlát nélkül, vagy csak 2002-től alkalmazzák-e az Elfogatóparancsot. Azonban a 2002 után csatlakozott államoknak tartaniuk kellett magukat az egyezményhez és változtatás nélkül el kellett fogadniuk azt” – nyilatkozta a horvát diplomácia vezetője. Az Igazságügyi Minisztérium által említett öt ország közül Csehországról ráadásul megjegyezte, hogy bár tényleg szerette volna az Elfogatóparancs hatályát korlátozni, végül ezt nem tehette meg – mely kijelentés az Igazságügyi Minisztérium témában való járatlanságának erős gyanúját veti föl.
Arra a kérdésre, nem érzi-e aggályosnak ezt a különbségtételt a tagállamok között, Pusić azzal reagált, hogy a szabályozások számtalanszor változtak az EU-ban és például Montenegrónak majd még szigorúbb feltételeknek kell megfelelnie. Horvátország kezdeményezheti a szabályozás megváltoztatását, azonban a hatályos előírásokhoz mindig tartania kell magát, szögezte le a külügyminiszter. Egyúttal kijelentette, Brüsszel állításával szemben szó sincs a kommunista bűnösök védelméről, Horvátország ki fogja vizsgálni az ilyen eseteket.
Az alkotmány kérdésében azonban Pusić saját miniszterelnökével is szembement azzal a kijelentésével, hogy az alkotmánymódosítással semmit sem lehetne elérni. Az pedig már a koalíciós szociáldemokrata–liberális kormány szélesebb belső ellentétét mutatja, hogy a külügyminiszter közölte, pártja, a Néppárt nem támogatja az alkotmány módosítását.
Milanović miniszterelnök egyelőre meglehetősen diplomatikusan reagált minisztere szavaira, mondván, a kormány egy csapat, ahol szükség van ugyan bizonyos lojalitásra, de mindenkinek joga van kinyilvánítani véleményét, Pusić-tyal pedig nem a médián keresztül kíván vitatkozni. Az ügy mindenesetre még nem tűnik lezártnak.
Szalay Szabolcs