Japán leleplezte új csatahajóját

Japán a Hirosimát érő atomtámadás 68. évfordulóján leplezte le a második világháború óta legnagyobb csatahajóját. A kormány minden militarizációra utaló megjegyzést visszautasít, a lépés azonban nem értelmezhető másként, mint újabb demonstrációként Kínával szemben.

Japán kedden leleplezte 250 méter hosszú, a második világháború óta legnagyobb csatahajóját – írja a BBC. Hivatalos közlemények szerint a hajót határvédelemre, tengeralattjárók felderítésére és természeti katasztrófák sújtotta övezetek megsegítésére fogják használni, azonban a fedélzet sokak szerint alkalmas lehet repülőgépek szállítására is. A kínai média Japán remilitarizációja felé tett újabb lépésnek tekinti az esetet és a hajót álcázott kvázi anyahajónak tartják.  Japán források szerint a hajó 10-15 helikopter szállítására képes, de nincs rajta a vadászgépek felszállását segítő katapult.

Elemzők szerint az átadás időpontja és a hajó elnevezése ugyanakkor találgatásokra adhat okot. A hajót augusztus 6-án, a Hirosimát érő atomtámadás 68. évfordulóján leplezték le és Kína 1930-as japán lerohanásának idején üzemelt japán zászlóshajó, az Izumo nevét örökölte. Az átadáson a Telegraph értesülései szerint ott volt Taro Aso miniszterelnök-helyettes is, aki nem régiben azt nyilatkozta, hogy Japán tanulhatna a náciktól, ahogyan csendben megváltoztatták Németország weimari alkotmányát.

A miniszterelnök-helyettes akkor bocsánatot kért és félreértésnek nevezte a történteket, azonban japán militarizációja éppúgy valóságos, mint a második világháború után életbe lépett „békealkotmány” megváltoztatására tett kísérletek. A japán alkotmány 1947-es hatályba lépése óta az ország nem tarthat fenn hadsereget, csak önvédelmi célból, korlátozottan fegyverkezhet. A háború utáni évtizedekben az alkotmány megkérdőjelezhetetlen érvényű volt Japánban, de a ’90-es évek közepétől kezdtek felerősödni a hangok a védelmi erők kiterjedtebb használatának igénye miatt. Legutóbb idén júniusban Shino Abe miniszterelnök jelentette ki, hogy az ország pacifista volta nem lehet egyenlő a passzivitással, szerinte egy erős Japánnak kell felelősnek lennie a régió biztonságáért, ahogy gazdaságilag is neki kell vezetnie a térséget.

A Wall Street Journal cikke szerint a kormánynyilatkozatok új biztonsági kapcsolatok kialakítása felé nyúlnak olyan szövetségesekkel, mint Amerika vagy Ausztrália, illetve erősítenék a katonai kapcsolatokat Szingapúrral és a Kínával szintén konfliktusos helyzetű Indiával. Japán 11 év után először kívánja növelni a védelmi kiadásokat, bár csak szimbolikus 0.8 %-kal. Az USA régóta reméli, hogy szövetségesei nagyobb szerepet vállalnak a régió biztosításában, ám Kína provokációként tekint a folyamatra. A kommunista állam ugyanakkor régóta emeli hadi kiadásait, 2012-re a Bloomberg adatai szerint 106.4 milliárd dollárt költött hadászatra hivatalosan, amellyel bár a világon a második, az összeg még így is csak 1/6-a az USA hadi költségvetésének.

Az erőfitogtatás része a két ország között egy éve kiújult, jelenleg megoldhatatlannak tűnő szigetvitának. A japán néven Szenkaku (Senkaku) vagy kínaiul Tiaojü (Diaoyu) szigetek birtoklásáról évszázados a vita a két ország között, ám az, hogy 2012-ben a japán állam megvette a szigetcsoport egy japán magánkézben lévő részét, nem ritkán erőszakos, japánellenes tüntetésekhez vezetett Kínában. A Fox News amerikai hírportál szerint a kínai parti őrség pár hete lépett be először a vitatott vizekre, amikor a japán védelmi minisztérium amerikai mintájú drón járőrök felállítását javasolta. A szigetcsoport körül a két ország már eddig is egy-egy hajóval járőrözött, de az új fejlesztésű Izumo után egy saját építésű valódi anyahajó várható kínai részről is.