Évek múlva lehet csak bankunió

Kevesen állították volna biztosan, hogy ez az uniós csúcs bármilyen nagyléptékű eredménnyel zárul, ismerve a németek és franciák hangos véleménykülönbségét. A csúcs kezdetekor nagyot zuhantak az európai részvények, jelezve a pénzpiacok csalódottságát a bankunió gyors kidolgozásával szemben.

Már január 1-től életbe léptette volna Franciaország és az Európai Bizottság az új bankfelügyeleti rendszert, míg Angela Merkel német kancellár apró lépéseket és minőségi haladást szorgalmazott a gyors előremenekülés helyett. Németországnak sikerült lefékeznie a folyamatot, míg Franciaország és szövetségesei is elégedettek lehetnek: január 1-ig lefektetik a bankfelügyelet jogi kereteit, amely 2013 során, egyelőre ismeretlen időpontban lép életbe.

„Ami a bankfelügyelet irányába történő elmozdulást illeti, úgy döntöttünk, hogy a gyorsaság helyett a minőséget alapul véve haladunk előre. Ez azt jelenti, hogy 2013 elején nem lép működésbe a bankfelügyelet” – összegezte Merkel, aki már igyekszik elkerülni a jövő őszi választások előtt, hogy a német adófizetőket megterhelve bármilyen felelősséget vállaljon. Német tisztviselők úgy nyilatkoztak, hogy Francois Hollande francia elnök és a német kancellár közötti viszony korántsem annyira feszült, mint ahogy a nagy nyilvánosságban az látszik.

„Ez egy kicsi forradalom” – jellemezte az eseményeket az Európai Tanács elnöke, Herman van Rompuy, aki szerint ha a felügyelet létezett volna 2008-ban, a krízis nem érte volna el ezt a szintet.

A válság egyik legnagyobb hozadéka, hogy rávilágított: a valutaunió nem létezhet bankunió nélkül. Az első lépés ennek létrehozásához pedig a közös bankfelügyelet alapjainak lefektetése. Továbbá, ha egy újabb krízis ütne be, a bankfelügyeletnek rendelkeznie kell pénzeszközökkel, amelyekkel a megingó bankoknak nyújtana kölcsönt. Habár nem minden pénzintézetnek dobnának mentőövet, kidolgozásra szorul még az a folyamat is, amely alapján hagynának egy bankot csődbe menni és az a pénzügyi alap, amellyel egymás letétjeit biztosítanák.

„Ha közvetlenül szeretnénk feltőkésíteni a bankokat, akkor természetesen szükségünk lesz egy működő pénzalapra, amely a bankok hozzájárulásaiból adódna össze. Még sok munka van hátra.” – nyilatkozta Angela Merkel.

„Még nem értünk fel a hegy tetejére. A legfőbb gond a gazdasági és valutaunió alapvető hiányosságainak – vagyis a valutaunió és a befejezetlen gazdasági unió közötti egyenlőtlenségek kezelése lesz. Már elkezdtek dolgozni rajta, de bizonyosan több időt fog igénybe venni. Ahogy a végrehajtása is.” – véli Janis Emmanouilidis, az European Policy Center elemzője.

2014-re a bankunió mintegy hatezer bankot fog magában foglalni. Kérdéses azonban, hogy milyen pénzügyi intézetek esnek majd a szabályozás alá: csakis az „egészséges” bankok vagy a problémákkal küzdőek is (például Spanyolország, Írország, Görögország intézetei)? Mint Emmanouilidis mondta, a kulcsszereplők, mint Németország, Finnország és Hollandia már kijelentette, hogy csak azon bankoknak nyújtanak közvetlen támogatást, amelyek a jövőben kerülnek bajba – nem pedig azoknak, amelyek már krízisben vannak. Spanyolországot, Írországot, Görögországot és Portugáliát egy ilyen szcenárió meglehetősen negatívan érintene. „Megpróbálják a régi problémákat elválasztani az új problémáktól. Komoly párbeszédek folynak erről a fizető országok és a kedvezményezett államok, mint Spanyolország között.” – jelentette ki az elemző.