A török igazszágszolgáltatás miatt aggódik az Európa Tanács

Börtönök és elítéltek meglátogatása után Josette Durrieu, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének megbízottja hevesen kritizálta a török igazságszolgáltatást, amiért rengeteg embert tartanak fogva bírósági ítélet, illetve rendes bizonyíték nélkül. A szakértő megjegyezte: még mindig nem tudja eldönteni, hogy az Ergenekon-ügy valóban puccskísérlet volt-e, vagy csak egy „képzeletbeli szervezet”.

Josette szerint ma ezreket tartanak fogva Törökországban bírói ítélet és elégséges bizonyíték nélkül, és ami még aggasztóbb, hogy nem csak politikusokat, katonákat és terroristákat, hanem újságírókat, fiatalokat és sokszor még gyermekeket is. Állítása szerint az általa meglátogatott börtönökben átlagosan a rabok felét jogerős  ítélet nélkül tartják bent,   amely ellenkezik az igazságszolgáltatás egyik alapvető elvével, az ártatlanság vélelmével. Elismerte, hogy Törökország az utóbbi időben rengeteg előremutató változáson esett át, de véleménye szerint szükséges az igazságszolgáltatás reformja is. Az Ergenekon-ügyben megjegyezte: sajnos még mindig nem teljesen világos számára, hogy az ügyben letartoztatott embereket pontosan mivel is vádolják, és szerinte a többségük ellen nincs is valódi bizonyíték. A biztos távozásakor azt is megemlítette, hogy a 47 európai államot tömörítő szervezet nyugtalan a török sajtószabadság helyzete, illetve az abortusztilalom miatt.

Az Ergenekon-ügy 2007-ben robbant ki, amikor egy névtelen telefonhívás nyomán a rendőrség katonai eredetű robbanószerre bukkant egy isztambuli házban, amelyek szériaszáma megegyezett azoknak a robbanószereknek a szériaszámával, amiket Törökország több részén elkövetett korábbi robbantásokban használtak. Ezután a katonaság több tisztjét is letartóztatták, akiket eredetileg azzal vádoltak, hogy 1999-ben létrehozták az Ergenekon nevezetű árnyékszervezetet. A csoportosulástl azzal vádolták. hogy merényleteikkel folyamatos káoszban akarták tartani Törökországot, előkészítve ezzel a terepet egy újabb katonai hatalomátvételhez. Ma már az ügy azonban sokkal bonyolultabb, és újabban az Ergekonra szeretnék rábizonyítani az 1980-as és 1997-es katonai puccsokat is.  

Idén tavasszal az üggyel kapcsolatban több volt magas rangú katonai vezetőt is letartóztattak, többek között Cevik Bir egykori vezérkari főnököt, aki nagy szerepet vállalt az 1997-es katonai puccsban, Kenan Evren ezredest, egykori miniszterelnököt, és Tahsin Sahinkaya ezredest, akik az 1980-a katonai puccs fő előkészítői voltak. A nyugati politikusok és a sajtó is üdvözölte a történéseket, amelyben a török politikai életet túlságosan is meghatározó és akár erővel is beavatkozó hadsereg megtörését látták.

Azonban a török ellenzék több tagja szerint a kormány arra használja fel az ügyet, hogy elhallgatassa akormányzó Igazság és Fejlődés Pártájának (AKP) bírálóit. Többen emlegetnek személyes bosszút is, mivel a jelenlegi kormányzópárt az 1997-es puccsban megbuktatott, majd betiltott Jóléti Párt (RP) jogutódja. Mindezek tükrében az ügy valóban érdekes kérdéseket vet fel, Josette asszony kritikája pedig valószínűleg további fegyvertényként szolgálhat majd a török ellenzék számára.