Guatemala: elutasították a diktátor amnesztiakérelmét

Korábban a Kitekintő hasábjain már beszámoltunk arról, hogy a közép-amerikai Guatemalában dúló polgárháború során José Efraín Ríos Montt diktatúrája alatt elkövetett bűncselekményeket végre elkezdik felgöngyölíteni, így az ország az 1950-es évek államcsínyével összefüggésben az akkori elnök, Jacobo Árbenz rehabilitálása után újabb történelmi igazságtétel elé néz.

Az igazságtétel most kapott újabb lendületet azzal, hogy az egyik guatemalai bíróság elutasította Ríos Montt ex-diktátor amnesztia iránti kérelmét. Ez azért is bír rendkívüli fontossággal, mert amennyiben az elnök elé került volna a kérelem (általában a köztársasági elnökök joga az amnesztia végleges megadása valaki számára), úgy Montt talán megúszta volna a büntetést tekintettel arra a tényre, hogy a jelenlegi guatemalai elnök, Otto Pérez Molina maga is egy nyugalmazott polgárháborús tábornok.

Montt ellen a polgárháború éveiben elkövetett, a falvak és a baloldali kormányellenes gerillák elleni népirtás miatt indult büntetőeljárás, igaz, Montt kitartóan tagadja, hogy ő személyesen lenne felelős az elkövetett borzalmakért. A több, mint három évtizedig tartó fegyveres konfliktusban körülbelül 200 ezer ember lelte halálát. A bíróság indoklásában azokat a nemzetközi genocídium-elleni egyezményeket említette, amelyeknek az ország is tagja, és amelyek nem teszik lehetővé az ilyen súlyos esetben történő amnesztiát.

Noha az ítéletet ezek miatt alighanem nagy megkönnyebbüléssel fogadta sok ember (például az annak idején megtorlásnak kitett maja közösség), az 1986-ban a harcoló felek által kötött békével lezárult háború máig ható mély nyomot hagyott Guatemala mindennapi életében. A politikai rendszer egyik alapszabálya, amely kimondja, hogy egy elnök sem tölthet be két hivatali ciklust, direkt amiatt lett meghozva, hogy a jövőben ne történhessenek meg a Ríos Montt nevéhez köthető kegyetlenkedések és ne tudjon kiújulni a háború.