Grigorij Javlinszkijt kizárták az elnökválasztási versenyből

Nem indulhat a március 4-i elnökválasztásokon az orosz ellenzék egyik vezetője, Grigorij Javlinszkij. Az ellenzéki jelölt indulási kérelmét január 25-én utasította vissza a Központi Választási Bizottság, a nagy számban benyújtott érvénytelen aláírásra hivatkozva. Javlinszkij kiesésével az elnökválasztási versenyben már csak öt jelölt maradt, akik közül március 4-én választanak majd államfőt.

2011 december közepéig heten szálltak be az orosz elnökválasztási küzdelembe. Ezek után a jelölteknek egy hónapjuk volt rá, hogy összegyűjtsék az induláshoz szükséges kétmillió támogatói aláírást – de nem mindenkinek, hiszen a törvények értelmében a parlamentben lévő pártok automatikusan állíthatnak elnökjelöltet. Ebből a szempontból nem volt szerencséje a Jabloko párt vezetőjének, mert pártja a december 4-ei parlamenti választásokon hivatalos adatok szerint 3,43 százalékot ért el, és ezzel nem tudta meghaladni a hét százalékos bejutási küszöböt.

Január 25-én az orosz Központi Választási Bizottság véglegesítette az addigi beadványokat, és kizárt két jelöltet – Grigorij Javlinszkijt és Dmitrij Mezencevet. Amíg Mezencev, Irkutszk kormányzójaként új jelöltnek számít, addig az 59 éves Javlinszkij a Jabloko párt vezetőjeként már 1996-ban és 2000-ben is indult a választásokon. 

A Kommerszant orosz lap forrásai szerint a probléma azzal lehetett, hogy a Bizottság belekötött az aláírási lapok eredetébe: a párt ugyanis az eredeti aláírási lapok helyett azok közjegyzővel hitelesített másolatait nyújtotta be. 

Így a március 4-ei elnökválasztási küzdelemben öten vesznek majd részt: a kormányzó Egységes Oroszország vezetője Vlagyimir Putyin, Az Igazságos Oroszország párt vezetője Szergej Mironov, a liberális-demokraták vezére Vlagyimir Zsrinovszkij, a kommunista párt vezetője Gennagyij Zjuganov, és független jelöltként Mihail Prohorov. Az első négy jelölttel ellentétben Mihail Prohorov nem automatikusan került be a versenybe pártja révén, hanem összegyűjtötte a szükséges kétmillió aláírást, amit a Választási Bizottság elfogadott. A hírek szerint Prohorov az elmúlt hetekben fizetett, profi aláírásgyűjtőkből álló stábot működtetett (kívülálló aktivistaként például nem is lehetett részt venni a gyűjtésekben), amíg Javlinszkij aláírásgyűjtői javarészt az elszánt mozgalmárokból kerültek ki. Prohorov könnyen megtehette ezt, hiszen ő Oroszország harmadik leggazdagabb embere.

Sokak szerint azonban az elnökválasztás már rég el van döntve. A probléma ezúttal azonban valószínűleg nem is a várható választási csalásokban rejlik, amelyekkel szembetalálkozott az orosz lakosság a december 4-i parlamenti választásokon. Putyin népszerűsége most is 45-50 százalék körül mozog, így könnyedén megnyerheti majd a választásokat a másik négy jelölttel szemben. 

Emiatt sem teljesen érthető, hogy miért volt szükség Javlinszkij kizárására, hiszen a Jabloko vezetője valószínűleg nem zavart volna túl sok vizet, miközben annál demokratikusabbnak tűnt volna a választás. Az ellenzék most azonban újra ujjal mutogathat, főleg, hogy Grigorij Javlinszkij szimbolikus figurának számít az orosz politikában. Maga Javlinszkij szerint a megfigyelők miatt zárhatták ki őt a versenyből: a Jabloko mindig is arról volt híres, hogy az aktivistáiból sok megfigyelőt delegál a választásokra, amire a résztvevőnek lehetősége van. Januárig már több mint 15 ezren jelentkeztek megfigyelőnek a párttól, és a tervek szerint márciusig még többen lettek volna, ami nyilvánvalóan megnehezítette volna a szavazatok manipulálását. Javlinszkij szerint tehát a Választási Bizottság azért kötött bele az indulásába, mert politikai megrendelést kapott.